Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)

2012 / 4. szám - BESZÁMOLÓ - Földvári Sándor: A Kárpát-medence, a magyarság és Bizánc. Bizantinológiai konferencia

110

Egyháztörténeti Szemle XIII/4 (2012)

rábbi magyar kiadványok populáris jellegénél komolyabb) s korszerű feldolgozása teljességgel hiányzik, a kiemelt előadás így úttörő volta miatt is érdemes a figyelemre.12 *

A szlavista szekcióból (a már említett H. Tóth Imre mellett) kiemeljük a nyelvész Kocsis Mihály előadását: A görög eredetű szavak helyesírása az ukránban, amely a helyesírási kérdéseknek a nyelven kívüli tényezőkhöz fűződő kapcsolataira mutatott rá, ám ennél több. Tanulságos, hogy sok esetben a politika - segítő s gátló - hatása egyaránt érvényesül: amíg a sztálini szovjet időkben az ukrán hangzástól és a nyelvtől idegen formák írását erőltették, addig a 90-es években az önálló ukrán állam a korábban szakmailag már megalapozott változatokhoz térne vissza - ám tekintettel van jelentős orosz kisebbségére, s az időközben már gyökeret vert kiejtési változatokra. Nyelv és társadalom kapcsolatában tehát még sok újat mondhatunk (és kutathatunk) a civil szféra megerősödésével és a multikulturalizmus megjelenésével beköszöntő posztmodern korunkban is.

A posztbizánci egyháztörténet és a könyvészet kapcsolatával két előadás foglalkozott. A nagyváradi történész, könyvtáros és pap Sana Silviu Aspects of Byzantine Tradition in the Greek-Catholic Eparchy of Oradea. Cult and Religious Piety Books (1850-1900) c. előadása főként azért fontos, mert a görög katolikus egyház a 18-19. században jelentős szerepet játszott a román kultúrában, a nemzeti ébredésben, amit ma kevésbé képes értékelni a román történetírás. A behatárolt korszak pedig az önálló román liturgikus (és tegyük hozzá: világi) könyvnyomtatás megerősödése is a balázsfalvi (Blaj) egyházi központ virágzásának ideje. Ezt megelőzően a Budai Királyi Egyetemi Nyomda szerepére, valamint ennek pap-cenzoraira hívnánk fel az előadó figyelmét, s a kérdés irodalmából elsősorban Király Péter munkásságára, aki megkerülhetetlen a kérdés korrekt feldolgozásában.^ A szervezők figyelmességét dicséri, hogy pont a rákövetkező előadásban FÖLDVÁRI Sándor Cross-cultural Contacts between the Serbs of The Hungarian Kingdom and the Ukrainian Territories - As It Reflected in the Import of the Liturgical Books címmel beszélt. A görög katolikus és az orthodox egyházak szerepét a Habsburg Birodalom etnikumai szempontjából tárgyalva rámutatott, hogy a szerbek és az ukrán területek felvilágosodás-korabeli kultúrkapcsolatai túlmutatnak ugyan a könyvek beszerzésén, ám ebből is olyan adatokat nyerhetünk, amelyek módosítják a maga korában jelentős Hodinka Antal megállapításait, főleg a lembergi (Lviv) Ukrainisztikai Kutatóintézet nemrég elhunyt igazgatója, a Harvard vendégprofesszoraként is működött J. D. Iszajevics kutatásainak köszönhetően.14

12 Mosolygó JÓZSEF: A keleti egyház Magyarországon: Nemzetiségi tanulmány. Miskolc, 1941.

'3 Typographia Universitatis Hungaricae Budae, 1777-1848. Ed.: Király, Péter. Bp., 1983.; KIRÁLY, PÉTER: National Endeavors in Central nad Eastern Europe. As Reflected in the Publications of the University Press of Buda 1777-1848. Bp., 1993.

14 ISAYEVICH, YAROSLAV: The book trade in Eastern Europe in the seventeenth and early eighteenth centuries. In: IcaeBHM, flpocjiai! Amhtpobhm: Ynpama /lrbhh i HOBa: HapoA, pejiiria, Kyjnrrypa. Ukraine, Old and New. People, Religion, Culture. JIbBiB, 1996. 241-260. p.