Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 4. szám - "KALÁSZATOK" - Kovács Áron: "Tulajdon magok jószántából kezet adva, Tuhutumot a magyarok vezérét választották uruknak". Természetjogi elemek a Supplex Libellus Valachorum érvrendszerében
104 Egyháztörténeti Szemle XIII/4 (2012) épülő szokásjogban, és az „idők mostohaságában” találták meg.20 A kérvény összhangban a 18. századi Magyarországon általánosan elterjedt természetjogi gondolkodással a szuverén feladatának tekinti, hogy garantálja a közösség rendjét, mely a moralitást lehetővé teszi.21 A fejedelem elődei - többek között I. Lipót, Mária Terézia, és a „mind az ember, mind a polgár természet szerinti és valóságos jogait” értő II. József - épp ezért igyekeztek változtatni a románok helyzetén, de okleveleiknek, parancsaiknak és ren- deleteiknek nem volt hatása, mert az országgyűlések nyíltan szembementek azokkal.22 A szerzők hangsúlyozták, hogy mivel a jogokat nem vesztették el, a szerződés még életben van, és ebből kiindulva a kérvény célja sem új jogok megszerzése, és ezzel az ország alkotmányos rendjének felborítása, hanem a románok korábbi helyzetükbe - a jogegyenlőség állapotába - való visz- szahelyezése, mégpedig az uralkodó segítségével. A jogfosztottság deklarálása ellenben nem tekinthető másnak,.mint az egyezmény felmondásának, azaz a két nép között a szerződés előtti viszony — vagyis a háború — visszaállításának. Erre az esetre - hat évvel a Horea-lázadás után - egy újabb parasztfelkelés veszélyét vetítik előre, melyet a román jobbágyság indíthat, ha a más nemzetekhez tartozó jobbágyokhoz képest továbbra is különbözően kezelik. 23 A Supplex szerzői konkrét kéréseiket öt pontban fogalmazták meg: 1. A „megtűrtek”, „bebocsájtottak”, „a Rendek közé oda nem számított” jelzők egyszer s mindenkorra való visszavonása, és a románok visszahelyezése polgári és országlakosi jogaik gyakorlásába 2. Állítsák vissza a románok régi egyenlőségét 3. A román társadalom minden csoportja - függetlenül vallási hovatartozásától - a többi nemzetek hasonló csoportjával megegyező elbánásban részesüljön 4. A községekben, székekben, kerületekben és megyékben a tisztviselők gondoskodjanak róla, hogy a románok számarányuknak megfelelően legyenek képviselve 5. A vármegyék, székek, községek, melyeket románok is laknak, viseljenek román nevet is.24 Mint látjuk, a kérések konzekvensen a jogok helyreállítására, és a magyarokéval megegyező jogállás elérésére, nem pedig új jogok megszerzésére irányultak, és ehhez a „a természet igazságai”, „a polgári társaság alaptörvényei” és a „megkötött egyezségek” - azaz a normák és konvenciók is hivatkozási alapként szolgálnak. A társadalmi szerződések érvrendszerének használata lehetővé tett egy olyan elképzelt állapotra való hivatkozást, mely a legfőbb igazságként értelmezett természet törvényein alapul, a kérvény pedig konzekvensen a visszaállítás, helyreállítás fogalmát használva ehhez 20 Supplex 1971.90. p. 21 Szűcs, 2011.103. p. 22 Supplex 1971. 92-99. p. 23 Supplex 1971. 92-93., 98-99. p. 2< Supplex 1971.100-102. p.
