Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kaszás Veronika: Magyarországi egyházak az erdélyi menekültekért 1987-1989 között
Magyarországi egyházak az erdélyi menekültekért 1987 és 1989 között nyosan jó kapcsolatokat ápoltak holland református gyülekezetekkel, akik szinte minden városban működtettek Kelet-Európa Bizottságot (Oost- Europa Commissie). E bizottság nem csak segélyszállítmányokat küldött, de rendszeres látogatást is tettek az erdélyi partnergyülekezeteknél, és útjaik során nem egyszer Rákosszentmihályon is megálltak.7® A Népszabadság 1988 októberében beszámol például a hollandiai Rijnsburg református egyházi küldöttjeinek rákosszentmihályi látogatásáról, és arról, hogy gyülekezetük gyűjtésének köszönhetően több mint 23 tonna ruha és takaró, két tonna vitaminkészítmény és ugyanennyi tejpor érkezett Debrecenben és Budapesten a magyar református egyház segélyszolgálatához.* 75 76 A már meglévő kétoldalú kapcsolatokon túl a református egyház tovább is bővítette nemzetközi hálózatát a segélyezési rendszer kialakítása érdekében. Az 1988. év fejleménye volt például a francia reformátusokkal történt kapcsolatfelvétel. Európán kívülről pedig a legtöbb segély az Egyesült Államokból érkezett.77 A Nyugatról érkező segélyek azonban bizonyos egyházi körökben feszültséget is keltettek, mivel a romániaiaknak nyújtott támogatás növekedése az egyéb célokra fordított nyugati pénzek párhuzamos csökkenésével járt együtt.78 A magyar adományozók közül Pánczél Tivadar lelkész megemlíti a Műegyetem dolgozóit, a Maglódi úti konzervgyárat, a Tiszai Vegyi Kombinátot, a Schuller írószer Vállalatát és az Édesipari Vállalatot.79 Más adakozókról a korabeli napilapok közleményeiből értesülhetünk: így például a Téka vállalat ifjúsági könyvadományairól, valamint a Nemzeti Színház, a Népstadion és az Országos Rendező Iroda folyamatos segítségnyújtásáról.80 Az adakozókedv különösen nagy volt az első hónapokban, illetve 1988 karácsonya körül. A segélygyűjtés egyik módja volt különböző jótékonysági rendezvények, kulturális programok szervezése az ország eltérő pontjain, melyeknek bevételét a szervezők az erdélyi menekülteknek ajánlották fel. Ezen rendezvényeket nem egyszer szintén az egyházak koordinálták, vagy egyes esetekben ők biztosították a helyszínt.81 Pánczél Tivadar gyülekezete a beérkező adományoknak köszönhetően két év alatt mintegy 15 millió forint segélyt, 60 tonna ruhaneműt, 100 tonna élelmiszert, valamint több mint négyezer Bibliát és más irodalmat osztott szét a rászorulóknak.82 Szállásdíjra, üdültetésre és adminisztratív kiadásokra 3 150 000 forintot fizettek ki, melyet a Tárcaközi Bizottság a munkában. BOZÓKY PÁL Gerő - LUKÁCS László: Az elnyomatásból a szabadságba. Az egyház Magyarországon, 1945-2001. Bp., 2005. 249. p. 75 PÁNCZÉL, 2010. 39. p. 76 Népszabadság, 1988. október 18. 77 Összefoglaló a protestáns és kisegyházak 1988. évi nemzetközi tevékenységéről. - MNL. OL. XIX-A-21-d. 156. dob.; A párizsi nagykövet jelentése, 1988. december 2. - Uo. 78 Jelentés Hajdú-Bihar megye 1988. évi egyházügyi szakigazgatási munkájáról. - MNL. OL. XIX-A-21-d. 156. dob. 79 PÁNCZÉL, 2010. 37. p. 80 Magyar Nemzet, 1988. december 14.; december 27. 81 Népszabadság, 1988. július 25. 82 PÁNCZÉL, 2010. 59. p.
