Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)

2012 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kaszás Veronika: Magyarországi egyházak az erdélyi menekültekért 1987-1989 között

Magyarországi egyházak az erdélyi menekültekért 1987 és 1989 között 83 mánynál, miszerint a Romániával kötött állampolgári egyezmény5» fel­mondásával és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossággal való kapcsolatfelvé­tellel, majd az 1951. évi genfi menekültügyi konvencióhoz történő magyar csatlakozással a helyzet orvosolható lenne.51 Az állami irányítás alatt álló társadalmi szervezetek is szerepet vállal­tak a maguk eszközeivel a romániai menekültek letelepedésének és beil­leszkedésének megkönnyítésében, nem egy esetben a menekülteket első helyen felkaroló egyházakkal együttműködésben. Az Országos Béketanács (OBT) az egyházakkal közösen szervezett az erdélyiek helyzetét érintő rendezvényeket. Ilyen - a Kálvin téri református gyülekezettel együtt előkészített - megemlékezésre került sor 1988. novem­ber 15-én a Kálvin téri református templomban a Romániában élő magya­rok sorsáról.52 53 A Béketanács Katolikus Bizottsága „az emberi méltóság, az egymásrautaltság eszméje jegyében a közös akarattal megőrzendő béke érdekében” Románia békeszerető lakosságához intézett nyílt levelében fejezte ki aggodalmát a romániai fejlemények, elsősorban a „területrende­zési” tervek miatt 1988 júniusában.55 A levél főként egyes nyugati egyházi békeszervezetekre gyakorolt befolyást.54 A Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) szintén többféle programot, tábort szervezett az erdélyi fiataloknak, igaz, ennek célja részben éppen az volt, hogy az ifjúság nevelése és közösségformálása ne csak az egyházak kezébe kerüljön, hanem a KISZ-en keresztül a jövő nemzedékei is közelebb kerüljenek az állami ideológiai irányvonalhoz.55 A rákosszentmihályi református gyülekezet menekültszolgálata „Mit tehetnek a keresztyén kisközösségek ebben a helyzetben? Azt, amit a hivatalos egyházpolitika vagy külpolitika nem tud vagy nem ké­pes megtenni: a testvéri-emberi szolidaritás hétköznapi, egyértelmű tetteit.”56 A református egyházon belül tehát Budapesten a rákosszentmihályi gyüle­kezet, Debrecenben a kistemplomi, Miskolcon pedig a belvárosi gyülekezet látta el a romániai menekültek megsegítésének szolgálatát. Rajtuk kívül is s° Az 1980. évi 2. sz. tvr. hirdette ki a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között a kettős állampolgárság eseteinek megoldásáról és megelőzéséről Bukarestben, az 1979. évi június hó 13. napján aláírt egyezményt, mely kizárta a ma­gyar-román kettős állampolgárságot, a román állampolgárságról való lemondás felté­teléhez kötve a magyar állampolgárság felvételét. Magyarország 1989. február 9-én mondta fel az egyezményt. 5' MNL. OL. XIX-A-21-d. 156. dob. 52 Magyar Nemzet, 1988. november 16. A rendezvényen beszédet mondott Bánffy György színművész, Bodor Pál író, Komlós Attila, a Reformátusok Lapjának főszerkesztője és Pomogáts Béla irodalomtörténész. 53 Népszabadság, 1988. június 23. 54 Ld. 16. sz. jegyz. 55 Népszabadság, 1988. július 25. 56 Németh GÉZA: Hidak és torlaszok. írások vallásról, egyházról, társadalomról. Bp., 2000. (továbbiakban: NÉMETH, 2000.) 29. p.

Next

/
Thumbnails
Contents