Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kaszás Veronika: Magyarországi egyházak az erdélyi menekültekért 1987-1989 között
Magyarországi egyházak az erdélyi menekültekért 1987 és 1989 között 75 nekültek ügyében, ami egyben azt is jelenti, hogy az nem ütközött a központilag előírt irányvonallal.16 Paskai László esztergomi érsek már bíborosi beiktatását követően tartott első beszédében szót emelt az erdélyi magyarok érdekében. 1988 szeptemberében aztán a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökeként - akárcsak Tóth Károly református püspök - levelet intézett az Európai Parlament elnökéhez. A Püspöki Kar nevében kérte, hogy az Európai Parlament vegye fel napirendjére a romániai falurendezési terv kérdését. Ismerteti a levélben a terv várható következményeit, hogy az miként irányul a romániai nemzeti kisebbségek, elsősorban a magyar nemzetiségűek ellen, súlyosan sértve az alapvető emberi jogokat, sőt korlátozva a vallásszabadságot is. A bíboros a hazájukat elhagyni kényszerülők és nagy számban Magyarországon letelepedni kívánók helyzetére is felhívja a figyelmet, akiken a magyar kormány és az egyházak igyekeznek a maguk eszközeivel segíteni. A levél szerint a katolikus egyház eddig mintegy ötezer menekültnek segített, ösz- szesen megközelítőleg hatmillió forintnyi támogatást nyújtva nekik.17 A Vatikán igyekezett távolságtartással kezelni a romániai magyarok helyzetét, nem beavatkozva a kérdésbe. Az Állami Egyházügyi Hivatalhoz érkező jelentések szerint azonban 1988 folyamán a pápa környezetében lévő lengyelek körében napi témává vált a probléma, és bár kockázatosnak tartották volna a pápai beavatkozást, úgy vélték, a Vatikán tartózkodása egyre kevésbé tartható.18 A probléma nevesítés nélküli szóvá tételét, és a kisebbségek védelme melletti állásfoglalást végül a pápa béke világnapi üzenetébe fűzte bele a Vatikán. Bár az okmány általánosságban szól a kisebbségek védelméről, nem említve meg a jogaikban sértett csoportokat, ám amikor Roger Etchegaray bíboros, a „Iustitia et Pax” pápai bizottság elnöke ismertette annak tartalmát, az MTI tudósítójának kérdésére megerősítette: „az üzenet megszületésében szerepet játszott az erdélyi magyar kisebbség, Európa legnagyobb létszámú nemzeti kisebbségének a helyzete is.”19 A pápai üzenetet a Vatikán diplomáciai úton juttatta el minden országhoz.20 Az ÁEH az üzenetet a következőképpen értékelte: „A magyar diplomácia és az egyházi vezetés együttes erőfeszítései is minden bizonnyal hozzájárultak ahhoz, hogy a pápa legutóbb nyilvános állásfoglalásban emelt szót a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításáért, a világ egyes országaiban tapasztalható ilyen megkülönböztetések megszüntetéséért. Bár II. János Pál konkrétan nem utalt a román nemzetiségi politikára - ez nem is volt elvárható -, állásfoglalása mégis hozzájárul az ottani magyar közösség helyzetének javítására irányuló erőfeszítéseink eredményessé tételéhez.”21 16 Jelentés a magyar katolikus egyház 1988. évi nemzetközi tevékenységéről. - MNL. OL. XIX-A-21-d. 156. dob. 17 Magyar Nemzet, 1988. október 1. 18 MNL. OL. XIX-A-21-d. « Magyar Nemzet, 1988. december 14. 20 Uo. Ld. 16. sz. jegyz. 21
