Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Horváth Zita: Felekezeti viszonyok Sajószentpéteren a 18-19. században
62 Egyháztörténeti Szemle XIIl/4 (2012) ötváltós orgonával. A karzat fölött van egy fából készült roskatag tornyocs- ka, amelyben két harang lóg, közülük az egyik 80 fontos, már repedt, Szent István tiszteletére szentelte fel Egerben Esterházy Károly püspök, a másikat Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelte fel a püspök, 60 fontos. Az egyház felszerelései: egy aranyozott réz kehely, egy aranyozott bronz áldoztató kehely fedéllel, 3 erszény, 2 kehelyfedő, 5 kehelykendő, 8 kehely- törlő, 2 fátyol, 7 oltárterítő, 5 kendő, 3 miseruha, 4 stóla, egy öv, 2 karkendő, 3 miseing, egy új papi palást, 3 réz harangocska, egy szentségmutató takaró, egy réz tömjénező tömjéntartóval, egy fadoboz a tömjén számára, 12 gyertyatartó, 2 nagy gyertyatartó, 4 asztalka, 3 ternó, egy pár kis csupor, egy pár ministráns ruha, egy pár ingecske, egy karing, egy evangéliumok könyve, egy szertartáskönyv, egy vasmozsár, egy ágykárpit, egy nagy lámpás, egy hordozható lámpás, rézedény a szentelt víz számára, egy Szűz Mária szobor, vas az ostyasütéshez, két hordozható oltár. Az egyház egy köböl nagyságú szántóföldet birtokolt 1767 óta, amelyet a földesúr adományozott, egykor Gedei Szabó Jánosé volt. A földet az egyház dézsma fejében kiadta egy jobbágynak. Valaki 180 rajnai forintot hagyott az egyházra, de ezt 1769-ben az egyház szükségleteire fordították. Egyházadóból néha 12 forint jött be. A számadásokat a plébános készítette a város jegyzője, a gondnok és az egyházfi (harangozó) előtt. Az egyház 15 forinttal tartozott a görög kereskedőnek. A templom mellett van a katolikusok bekerített tágas temetője, a templommal egy időben szentelték fel. A canonica visitatio idején Szlantsik György a plébános, 68 esztendős, 36 éve élt hivatásának. Bélabányán született, Nagyazaron 2 év, Göröginyén 4 év, Jankócon 4 év, Alsóábrányban 2 év, Darócon 11 év, Diósgyőrben 8 év és 2 hónap szolgálatot teljesített. 1763-tól végezte a lelki gondozást Szentpéteren. Vásár- és ünnepnapokon 10 órakor kezdte el az istentiszteletet, hogy a - templommal nem rendelkező - leányegyházak katolikus hívei is ideérjenek, két órán keresztül misézett. Búcsújárásokat is vezetett Nagyboldogasszony ünnepén Szirákra, Kisboldogasszony ünnepén Kelecsénybe. Voltak tanult bábaasszonyai is. Az elhunyt kereszteletlen csecsemőket a nem katolikus temetőben temette el. Szorgalmasan tartotta prédikációit és a katekizmusokat, vezette az anyakönyveket. Volt egy háza, amelyet Szirmay Tamás adományozott neki, nem volt túl jó állapotban, fából épült és beázott, „sem az uradalom, sem pedig a község nem igyekezett azt kijavítani”. A házban semmilyen ingóság nem volt, csak egy asztal. A plébános jövedelmei a következők voltak: minden katolikus gazda házaspártól kapott 1 kila gabonát és 8 garast, az evangélikusoktól ennek a felét. A szolga állapotú emberektől, a gazdálkodást folytató férfiaktól és özvegyasszonyoktól szintén fél kila gabonát és 4 garast kapott. Ezen kívül voltak szántóföldjei három nyomásban, két nyomásban 5 köböl, a harmadik nyomásban 6 kőből őszi vetésre valók. A földesúr ezeket a földeket a mezőváros földjeiből hasította ki. A szántást és a vetést a hívek teljesítették, az aratást segítették, a behordást pedig szintén ők végezték. Emellett voltak még telki földjei, az egyik a folyó mellett, a mezőváros és a majorság (allódium) fölött feküdt, a másik a mezőváros alatt, és a temetőhöz kapcsolódott. A harmadik szántóföld a Sajó folyón túl volt, a Dombhatár nevezetű dombocska alatt, az egyik végén a Moroszka folyócska (itt szomszédos a templom szántóföldjével), a másik végén a
