Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tózsa-Rigó Attila: A reformáció hatásai a polgári végrendelkezés gyakorlatában, pozsonyi és bécsi források példáján
A reformáció hatásai a polgári végrendelkezés gyakorlatában 53 formuláknak a korábbi években tapasztalt hiánya arra enged következtetni, hogy megjelenésük összefüggésben lehet a hitéletbeli változásokkal. A leggyakrabban előforduló Szentháromság-formulák mellett kimutatható még egy típus, amely ha kis számban is, de megjelenik a forrásban. Nevezetesen kilenc olyan testamentumot ismerünk a vizsgált időszakból, amelyekben Szűz Mária szerepel a fohászokban. Ezekben az esetekben természetesen nem a reformáció hatását láthatjuk. Mégis érdemes megvizsgálnunk, hogy a katolikus tanításokba illeszkedő formula (Szűz Mária és más szentek segítségül hívása) időbeli eloszlása mutat-e valamilyen változást. A kis számú adatnál is jól látható, hogy erre a fohász-típusra időben egyértelműen csökkenő tendencia jellemző. A Mária-formulák csak az 1530-as (3), ’31-es (2), az ’33-as (1), s végül az 1541-es (3) évben jelennek meg. Külön figyelmet érdemel, hogy 1541 után egyáltalán nem fordulnak elő a végrendeleti anyagban. Ezen formulák kis számú jelenléte, valamint azt a tény, hogy 1541 után végleg eltűnnek a testamentumokból, már egyértelműen a reformáció hatásának tudható be, hiszen a lutheri tanok elvetették a szentek vagy evilági közvetítők szükségességét az isteni kegy elnyeréséhez. Összegzésként megállapítható, hogy a vizsgált folyamatok időbeli lefolyását tekintve a pozsonyi példán keresztül azt az elméleti koncepciót látjuk igazolhatónak, miszerint a városban a reformáció első szakaszát egy lassú, fokozatos átalakulásként értékelhetjük, semmint egy rövid időn belül lezajló, áttörésszerű eseményként. A fentiek tekintetében mindezt még kiegészíthetjük azzal, hogy a reformáció kezdeti szakasza, illetve a késő középkori ember világnézetében bekövetkező változások közötti kontinuitás lehetőségét is el kell fogadnunk, azaz. a 16. század második harmadának eseményeit csakis a 15. század második felében meginduló folyamatokkal összefüggésben tárgyalhatjuk. Az elemzett időszak kisebb vizsgálati egységekre történő felosztásával kapcsolatban elmondható, hogy a változások az első évtizedben még viszonylag visszafogottabb formában mutatkoznak meg, majd az egyre több idevonatkozó információt szolgáltató átmeneti középső évtized után az 1550-es években már letisztultabb és pregnánsabb formában jelentkeznek a reformáció okozta átalakulás nyomai. A bécsi testamentumok információi Az eddig vizsgált információcsoport mellett lehetőség szerint más polgári források elemzését is el kell végeznünk. Testamentumok elemzéséhez, mintegy kézenfekvő lehetőségként kínálkozik a bécsi végrendeleti anyag. Pozsonyra nyilván nagy hatással voltak a közeli Bécsben folyó események^6 Amint az közismert, Magyarországra történt távozása előtt az emlí- 36 36 A hazatérő kereskedők, diákok stb. szórványos híradásaihoz képest természetesen a magyarországi városokban is az új tanokat hirdető klerikusok, tanárok prédikátori fellépése bírt a legnagyobb jelentőséggel. Az első években Magyarországra érkezők között a bécsi származású Simon Grynaeus, a királyné által az udvarba hívott Johann Henckel, vagy a würzburgi Paul Speratus személyét szokták még kiemelni. Bíró - BUCSAY - TÓTH - VARGA: A magyar református egyház története. Bp., 1949. 27-28. p. Speratusról tudjuk, hogy 1524-ben a morvaországi Iglauban (ma: Csehország, Jihlava) jelent meg egy prédikációgyűjteménye. MOELLER, 1999. 39. p. A vizsgált pozsonyi végrendeletekben és még inkább az 1538 és 1566 közötti Tiltáskönyvben
