Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)

2012 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy Gábor: Tanulni a vesztesektől. Katolikusok a 16. századi Svéd Királyságban

28

Egyháztörténeti Szemle XII1/4 (2012)

2.1. Laurentius Nicolai

A szükséges nyelvtudással egyetlen jezsuita rendelkezett: Laurentius Nicolai.111 A norvégiai Tönsbergben (vagy a környékén) született 1538-ban, felmenői között svéd is volt. Neve megtalálható a koppenhágai egyetem anyakönyvében, majd a louvainiében. Katalizált, 1564-ben belépett a jezsuitákhoz, társaitól a „lélekhalász” nevet kapta. XIII. Gergely pápa megbízta a frissen létrehozott „Missio Suetica” vezetésével, amelynek célja volt kiragadni a Svéd Királyságot „a Sátán pofájából”.112

Laurentius az utazása előtt azt gondolta, Svédországban „a legtöbb ember híve a katolikus relígiónak (annak ellenére, hogy negyven év alatt leküzdötte őket a lutheri eretnekség), néhány kevés városlakó kivételével, akik okosabbnak akarnak látszani, mint a többiek”.1« Stockholmba érkezvén svéd teológusnak adta ki magát, aki egy ideig külföldön tanult. Lelkészekkel kezdett barátkozni, ugyanis megtudta, hogy a király olyan intézményt tervez, amelyik ellensúlya lehet az uppsalai teológiai fakultásnak, és a stockholmi lelkészeknek. Ezek élén Abraham Angermannus114 iskolamester állt. A szürke barátok hajdani kolostorában115 1576 nyarán megnyílt a Collegium Regium Stockholmense (Academia Stockholmensis), a vezetőjévé a király Laurentiust tette meg (aki emiatt máig Klosterlasse néven ismert). A kollégiumba felvettek harminc lelkészt továbbképzésre, és átvettek harminc fiatalt a városi iskola felső osztályából, azaz Angermannustól. Az iskolamester nem az illő módon állt a dologhoz, így hamarosan egy upplandi kikötőben, Öregrundban hirdethette az igét. Laurentius megkapta a stockholmi székesegyház iskolájának rektorságát is, majd a vadstenai Birgittinus-iskola vezetését.116 Ily módon - kis túlzással - a svédországi magasabb szintű oktatást egy jezsuita felügyelte, aki ráadásul a királyné gyóntatója is lett. Petrus Fecht és Pontus De la Gardie117 (ő is a király bizalmasa, Sofia Johansdotter [Gyllenhielm]118 jegyese) októberben útra kelt

111 Életét feldolgozta Garstein az 1998-ban megjelent Klosterlasse. Stormfuglen som ville gjenerobre Norden for katolisismen c. műben (nem olvastam). A ténykedéséről alább írtak alapja: Garstein, 1992. xix-lii. p.

112 Stanislaus Hosiust idézi Westerlund, Harriet: Klosterlasses mission i Sverige. In: Signum, 2002. Nr. 3. (továbbiakban: Westerlund, 2002.)

“3 Idézi: Westerlund, 2002.

‘“i Eredeti nevén Abraham Andersson, 1540 körül született, 1607-ben halt meg. A királlyal való szembenállás miatt majd külföldre menekül, ahol (későbbi forrás szerint) Kari herceg jóvoltából tartotta fenn magát. 1593 és 1599 között uppsalai érsek. Ő is Laurentius Petri egy leányát vette feleségül.

»5 A róluk elnevezett szigeten (Gramunkarholmen). Az itt látható Riddarholmskyrkan Stockholm egyik jelképe.

116 Garstein, 1992. xxii. p.

117 1520-ben született francia nemes, condottiereként járta be Európát. A hétéves háborúban került XIV. Erik fogságába, akinek a megbuktatásában aztán feltehetően részt vállalt. III. János idején báró lett, követségbe ment a leghatalmasabb uralkodókhoz. 1580-ban nősült (Antonio Possevino jelenlétében), 1581-ben elfoglalta Narvát, 1582-ben a király haderejének főparancsnoka, majd az országtanács tagja, 1585-ben Narva közelében vizbe fúlt.

118 Johan herceg és házasság előtti szeretői egyike, Katarina Hansdotter leánya, az 1550- es évek második felében született. Egyebek között a Moszkvába bevonuló hadvezér,