Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)

2012 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy Gábor: Tanulni a vesztesektől. Katolikusok a 16. századi Svéd Királyságban

24

Egyháztörténeti Szemle XIII/4 (2012)

A. A Svéd Királyság és a reakció hálója

Jussoila azért írhatott levelet Rómából Raumóba, mert a svéd uralkodó,

III. János éppen II. Fülöppel készült szövetséget kötni, XIII. Gergely pápával a „religio catholica” svédországi helyreállításáról tárgyalt, a felesége és a fia (a trónörökös) katolikusok voltak, a svédországi oktatás meghatározó elemeit pedig egy jezsuita felügyelte. A családja üdvösségéért aggódó fiú levelének felidézése előtt ezért rövid eseménytörténeti áttekintés szükséges.

l. A Svéd Királyság

XIV. Erik trónra lépésekor egyházi birtok már nem létezett, a királyi százalékos aránya pedig a sokszorosa volt'« az egy nemzedékkel korábbinak. Az uralomváltás paradigmaváltást is jelentett, a király teijeszkedhi kezdett a Baltikumon. 1563-ban elkezdte az „északi hétéves” háborút, ám, amikor a harcok véget értek, az országnak új ura volt.

Erik művelt uralkodóként kezdetben szívesen foglalkozott a hitélettel. Például Angliába akart küldetni, hogy másolatot szerezzen VIII. Henrik „egyházügyi rendjéről” (az utazásra nincs adat), az első országgyűlésére (Arboga, 1561) pedig a plébánosokat is meghívta.9'1 Uralma talán legjelentősebb hitéleti kérdése a kálvinistákhoz való viszony. 1543-ban lett az ő és féltestvére, Johan herceg nevelője Dionysius Beurreus,94 95 96 a király pedig az 50-es években sok kálvinista hivatalnokot és kézművest hivott országába. A jövevények végül 1564-ben átadták Erik királynak a Confessio Gallicana9? alapján készült hitvallásukat, amelyet Beurreus is aláírt. Csalatkozniuk kellett: a király 1565 áprilisában megtiltotta a kálvinista propagandát, és felszólította a papságot, hogy tartsa magát az íráshoz, mint egyetlen zsinórmértékhez, decemberben pedig a kálvini tanokat hamisnak, Isten igéjével ellentétesnek minősítette (Az ekkor zajló háború az egyházon belüli vitákra is hatott. A királyságot sújtó tengeri blokád a bor beszerzését is érintette, így például válaszra várt, szabad-e más folyadékkal élni úrvacsora alkalmával.).

Erik megkísérelte az uppsalai egyetem felélesztését is, megtéve tanárának az érsek vejét, Laurentius Petri Gothust,98 ám uralma már a végéhez közeledett. 1567 májusában Uppsalában került sor a „Sture94 Birtokszám vagy adóegység szerint számítva néhány százaléknyi eltérés mutatkozik: az ország egészében a korona birtoklása 1521-ben 3,5%, 1560-ban 21,3% (a nyugati országrész: 6,1% ill., 30,5%), illetve a nyugati országrészben 5,5 % és 28,2 %. Brahe— Larsson-Österberg, 1985. 9. p.; Harrison-Eriksson, 2010. 465. p.; ROSÉN, Jerker: Sveriges historia. I. Tiden fore 1718. Stockholm, 1964. 380. p.

95 Egyebek között megszüntették az oldaloltárokat, és kimondták, hogy a szobrok nem „bálványozhatok”.

96 1500 és 1567 között élt. Francia származású, a Sorbonne-on vált magisterré, hugenotta. Gusztáv király 1558-ban Londonba küldte, hogy megkérje Erzsébet kezét Erik királyfi számára.

97 Negyven cikkelyből álló kálvini hitvallás, 1559 májusában fogadták el egy párizsi zsinaton.

98 Östergötlandi születésű, 1529/30 és 1579 között élt. Wittenbergben Melanchtonnál is tanult, korszerű műve a Stratagemata Gothici exercitus adversus Darium. Utóbb maga is érsek, a felesége az elődje leánya.