Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy Gábor: Tanulni a vesztesektől. Katolikusok a 16. századi Svéd Királyságban
Tanulni a vesztesektől. Katolikusok aló. századi Svéd Királyságban 17 Trolle, Hans Brask), és két, a hivatalát pápai megerősítés nélkül betöltő (Johannes Magnus, Magnus Haraldsson). Távozásuk a rang szerinti első három egyházmegyét érintette. Az erőviszonyok tisztázatlansága is indokolhatja, hogy az 1531 augusztusában tartott püspökszentelések résztvevői titokban elhatárolódtak az eseménytől. Magnus Sommar és Petrus Magni (azaz a strängnäsi és a vásterási) titokban írásba foglalták, hogy kényszerítve voltak a szentelésre, Sven Jacobi és Johannes Boethii (azaz a skarai és a växjöi) pedig azt, hogy nem az egyházi rend iránti megvetésből hagyták magukat felszentelni, hanem kényszerből.60 E püspökszentelések idején még tartott a „harangfelkelés”. Egy újabb adóteher ellen irányult, a király ugyanis ismét a külföldi (lübecki) tartozásra hivatkozva kérte (ismét hazug módon) az alattvalók áldozatvállalását, plébániánként egy harangot.61 A megmozdulás okai közül ez alkalommal is a hitéleti kérdések látszottak alkalmasnak a község megnyerésére. A szervezők azért akartak Arbogába gyűlni, hogy „mérlegeljék a közemberek némely teendőit, amelyek mindannyiunkat érintenek, a leginkább azon széthúzást illetően, amely a szent keresztény hitben támadt [...] a templomokat és a kolostorokat illetően, amelyekben egykoron Isten dicséretét zengeni és zsolozsmázni volt szokás, de most elhagyottak és megvetettek”.62 Amennyire tudható, a plébániák általában pénzen váltották meg harangjukat. Dalarna ismét fellázadt (szokás ezért az eseményt „a harmadik dalarnai felkelés” névvel is illetni), majd ismét harc nélkül kiegyezett: 2000 márkáért megtartja a harangjait,.és visszakapja a király kegyét.6» Visszatérve a Considerationeshez: ha a szöveg az általam feltételezett időben kelt, akkor a szerző által elutasított Biblia-fordítás az Újszövetségé. Ezt Gusztáv utasítására készítették el, és 1526-ban ki is nyomtatták.64 65 (Ha mégis Johannessonnak van igaza, akkor a tervezet készítője feltehetően az 1541-ben megjelent teljes fordítást utasította el.) 3. Az 1536. évi uppsalai egyháztalálkozó A tanácskozásról a Considerationes nem tesz említést. A király második házassága66 és a királyné, Margareta Eriksdotter (Leijonhuvfud) koronázása alkalmával tartották októberben. A résztvevők egyebek között kötelezővé tették a székesegyházakban (és ahol csak lehet, a vidéki templomokban is) 60 Andrén, 1999.58., 71. p. 61 Ha csak egy volt, azt megtarthatták, az értékének a felét kellett adóként beszolgáltatniuk. 62 Idézi: Larsson, 2005.189. p. (,:1 A király engedékenységének fő oka II. Krisztián norvégiai hadjárata lehetett. Amint ugyanis elmúlt annak a veszélye, hogy á kalmari unió utolsó királya visszatérhet, Gusztáv sereggel ment Dalarnába, és változatos módon leszámolt a megmozdulás vezetőivel. Az utolsó kivégzések 1534-ben történtek, ld.: Larsson, 2005.188-197. P64 Egyes könyveket már korábban svédre fordítottak (vö. Nagy, 2009. 45. p.), 1536-ban pedig megjelent svédül a Zsoltárok könyve, a Példabeszédek könyve, továbbá a Bölcsesség könyve és a Sirák könyve. 65 Az első feleség, Katharina von Sachsen-Lauenburg 1535 őszén halt meg négyévnyi házasság után.
