Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy Gábor: Tanulni a vesztesektől. Katolikusok a 16. századi Svéd Királyságban
Közlemények Tanulni a vesztesektől. Katolikusok a 16. századi Svéd Királyságban Nagy Gábor vesztesek (mindenféle vesztes) ma leckét adhatnak nekünk a személyes integritás tiszteletének fontosságából, valamint erkölcsből, szolidaritásból, szabadságból, elsősorban pedig talán abból, mit jelent a lelkiismeret a nemzet élete számára.”1 Az alábbiakban a Svéd Királyság 16. századi relígióváltásának néhány elemét idézem fel két egykorú levél alapján. Ha e folyamat hajdani veszteseitől, a katolikusoktól a modern demokrácia egy mintája, a mai Svédország a demokrácia alapértékeit illetően is tanulhat - amiként az uppsalai egyetem professzora állítja -, akkor a velük való ismerkedés a mai Magyarország számára is hasznos lehet. A 16. század elején az egyház Svédország leggazdagabb és legtekintélyesebb intézménye, három nemzedékkel később királyi szócső. Átalakítását a világi hatalom igényei határozták meg. A püspökség és a szerzetesség intézményét például Gusztáv uralkodása döntő módon változtatta meg, ekkor került sor a szakításra is Rómával. A 70-es években azonban, III. János idején az oktatás jelentős része (ha rövid időre is) egy jezsuita ellenőrzése alá került, az uralkodó pedig azt fontolgatta, hogy szövetkezik II. Fülöppel, és közelíti országát a katolikus egyházhoz. A svéd katolikusok számára tragikus, a hitvallást halállal is büntető állapotot Károly herceg államcsínye,2 3 majd fia, II. Gusztáv Adolf uralma hozta el. Ez az alábbiakban kitekintésként jelenik csak meg, amiként az is, mit tanulhatunk a győztesek mai utódaitól. A két levél A korai újkor katolikus emlékeinek kutatása Svédországban soká kezdődött, és máig tart. A múlttal való szembenézés részeként jelent meg e két levél szövege is. Az első latin nyelvű, egy pap, Johannes Pauli Montigena'i 1 Nyman, Magnus: Förlorarnas historia. Katolskt liv i Sverige frán Gustav Vasa till drottning Kristina. Stockholm, 2002. (2. kiad.) (továbbiakban: Nyman, 2002.) 287- 288. p. Nyman könyvéhez ld.: Nagy GÁBOR: A Svéd Királyság az első Biblia- fordítások korában. In: Egyháztörténeti Szemle, 2009. 2. sz. 45-76. p. (továbbiakban: Nagy, 2009.) 47. p. 2 A régebbi Vasa-kor (1523-1611) egy modern bemutatása: Larsson, Lars-Olof: Gustav Vasa - landsfader eller tyrann? Stockholm, 2005. (2. kiad.) (továbbiakban: Larsson, 2005.), illetve UŐ: Arvet efter Gustav Vasa. Stockholm, 2006. (2. kiad.) (továbbiakban: Larsson, 2006.) Legújabban: Harrison, Dick - Eriksson, Bo: Sveriges historia, 1350-1600. Stockholm, 2010. (továbbiakban: Harrison- ERIKSSON, 2010.) 3 Azaz Hans Pauli. A Montigena lehetséges értelmezése, hogy Hans bergslageni születésű. A „bergslag” kifejezés eredetileg egy csapat bányászt jelentett, idővel (nagybetűs és többes számú, határozott alakban, „Bergslagen”) az egész középsvédországi bányavidék neve lett.
