Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fejes János - Kőszeghy Miklós: Rajtunk a Vízözön - Egy ősi történet új funkcióban?
34 Egyháztörténeti Szemle XIII/1 (2012) Oroszlán a kereszténységet (jelképe a kereszt). A következő versszak e három eredeti összetartozását és későbbi szétválasztatását idézi fel, beszúrva azt a megállapítást, amely szerint nincs lehetőségük az újraegyesülésre. A folytatásban értesülünk arról, hogy ellene tettek ennek a törvénynek (ti. nem egyesülhetnek újra), amely miatt büntetést kaptak, azonban létezik egy prófécia, amely alapján kaphatnak felmentést a büntetés alól, mely büntetés a bűnös föld eltörlésének lehetőségét is magában foglalja. Rövid utalás következik Jób történetére, amely szerint a Háromnak ugyanúgy kell bűnhődnie, mint Jóbnak, amely bűnhődést/teherviselést egy másik képtársítással Krisztus áldozatához tesz hasonlatossá. Ezzel a lépéssel szemtanúi lehetünk a továbbírás folyamatának, hiszen a két külön jelentőséggel bíró történet és motívum közös nevezőre jut. Hármójuk szövetsége tehát útnak indul, hogy cselekedjen az emberiségért, és elvigyék a várható pusztulás hírét, ez azonban a saját döntésük, ők kívánják megmenteni az emberiséget. Ezen a ponton már érezhetjük az eredeti történettől való elhajlást (nem csak a Három személyiségében), hiszen ott Noé Istentől kapja a figyelmeztetést, itt pedig mintha rajta kívül álló cselekvők tennék ezt meg.50 A dal záró versszaka már előrevetíti a későbbi katasztrófát, esőt és vihart, tüzet és jeget mutat, illetve visszacsatol a kezdéshez, mintha ennek a bekövetkező büntetésnek az előjeleként született volna és osztatott volna három részre ama bizonyos hetedik leszármazott. Ocean Land (The Revelation): a sorban a második dal folytatja a megkezdett történet elmesélését. Továbbra is a felvezetés szakaszában járunk, amely címében rendkívül sűrítetten vetíti előre a tartalmat: a Vízözön ígérete hangzik el, amely látomás formájában küldetik el. De nézzünk mélyebben itt is a sorok közé! A színről-színre látás élményét juttatja eszünkbe az első versszak kezdése, amely a tisztánlátás mögött sejlő igazság súlyát is azonnal a hallgatóra zúdítja: a világ egy óriási sírgödörré válik. A második strófából kiderül az is, hogy a beszélő nem más, mint a korábban megismert Három, akik számára megérkezett a jóslat. A továbbiakban ennek részletezését hallhatjuk/olvashatjuk: az ember szülőhelye, a világ el fog pusztulni, s e pusztulás bekövetkeztéig nincs hátra már sok idő, megjelenik ennek a meghosszabbítására való vágyakozás is. Említést tesznek a Hármak arról is, hogy mivel emberként születtek újjá, ez tovább fokozza a helyzet súlyosságát. A zárás pedig Isten mindenhatóságát említi meg, amelyben jeleket küldő erejét helyezi a szöveg előtérbe. The Kiss of Babylon (The Sins): A fent említett két szövegből megismerhettük a történet alaphelyzetének egyik részét: Három mennyei követet, akik az emberiség sorsát szívükön viselik, valamint Isten haragját és annak beteljesítésére való ígéretét. Haragjának oka azonban még nem ismeretes a hallgató előtt, így a harmadik dal - amely szintén beszédes című — vezet el minket ennek megértéséhez. Az első versszakban egy elsötétülő világ tárul elénk, amelyben az ember bűnt követett el, olyan bűnt, amiért a végzet rövidesen utol fogja érni. Ezt azonban a Három igyekszik megelőzni. Ismerjük tehát már Isten haragját, azonban, hogy pontosan mi is váltotta ki, arra csak most, jelen dal második versszakában derül fény. Az Ószövetségből ismert, tipikusnak mond50 Vö.: Gén 6:13.
