Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Gergely Ferenc: A Jehova Tanúi vallási közösség és a pártállam viszonya (1950-1970)
A Jehova Tanúi vallási közösség és a pártállam viszonya (1950-1970) 105 lődő kapitalizmus feltörekvő erői felismerték, hogy a munkásosztály egysége jelenti a legnagyobb veszélyt a kapitalizmusra. Ezért a kapitalisták minden olyan szervezetet támogattak, amely alkalmasnak mutatkozott a munkásosztályon belül az erők megosztására. A szekta vezetői egyre fokozottabb mértékben terjesztették eszméiket a munkások között és ezzel sikerült a munkásosztály egységét gyengíteniük [...] Ennek az elvnek felel meg a Jehova Tanúi szekta minden tevékenysége és ez az oka annak, hogy az imperialisták minden erővel támogatják a szekták és így elsősorban a Jehova Tanúi szekta működését.” Azt is megállapították, hogy a második világháború előtt a fasizmus erői terjedésének megakadályozására mozgósítottak, 1945 után viszont a Szovjetuniót követő országokban erősítették meg a szektákat. „Ez a politikai háttere a Jehova Tanúi szekta működésének és ez világítja meg az évekkel ezelőtt tárgyalt K. János és N. Elek valamint társai bűnügyeinek, ill. a jelen bűnügynek magyar vonatkozású politikai hátterét.”33 A „vádlottak - olvasható az 1953-as per vádiratának indoklásában - egy-egy csavarjai voltak annak a szervezkedési gépezetnek, amelyet Svájcon keresztül az USA-ból irányítottak, és amely szervezkedésnek közvetlen célja az volt, hogy a résztvevőket kommunista-ellenes irányítással lássa el, egész magatartásukat a népi demokratikus államhatalommal szembeállítsák és ezen keresztül államellenes gócokat hozzanak létre.”34 Bátor kiállás Ezekre a gyanúsításokra, vádakra kellett válaszolniuk a lefogottaknak, többnyire az ismert körülmények között, melyekről - esetükben - az általánosnál jóval kevesebb fogdaügynöki jelentés készült, illetve maradt ránk. Konrád János második letartóztatása alkalmával jegyezte meg: feltehetően most is egész éjjel fogják vallatni, mint 1950-ben, a bírósági tárgyaláson pedig panaszt tettek a velük szemben alkalmazott erőszak miatt. Az is kifejezésre jutott az 1959 és 1964 között keletkezett hivatalos iratokban, a „testvérek” által írt levelekben, valamint a körzetszolgai havi jelentésekben, hogy a rendőrség időnként ismétlődő erőszakos fellépésével szemben kialakultak az eredményes védekezés módszerei, de a 60-as évek első éveiben már a helyi hatóságok képviselői sem olyan eréllyel léptek fel a közösség tagjaival szemben, mint tették azt korábban.35 Döntő többségük bátran, hitvalló módon, legtöbbször köntörfalazás, vagy nyilvánvaló „hazugság” nélkül válaszolt a vizsgálók, az ügyészek, bírák és ügyvédek kérdéseire. Az 1944-ben még a „Biblia mögé bújt kommunistáknak” titulált jehovisták hangoztatták: mi nem politizáltunk, csak a tényeket világítottuk meg. Krisztus katonája vagyok, ezért nem lehetek világi hatalom katonája. A III. világháború fog békét hozni a világnak. Az Alkotmányra azért nem tettem le az esküt, mert politikailag nem tartozom egyik állam kötelékébe sem. A békét és a szabadságot nekünk csak Isten adhatja meg. Mi a világi ügyek intézésében nem veszünk részt, csupán a tényeket állapítjuk meg. Tagadom, hogy a lelki szolgálat gyakorlása a demokrácia megdöntését célozná. Mi az igazságot nem magyarázzuk, hanem hirdetjük. 33 34 35 33 BFL. B-l-005198-1955. sz. 34 BFL. B-I-002617-1953. sz. 35 BFL. B-l-005198-1955. sz.
