Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)

2012 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fazekas Ibolya Diána: Friedrich Wilhelm Emmanuel von Ketteler politikai és egyházpolitikai nézetei és tevékenysége az I. Vatikáni Zsinat és a Kulturkampf ideje alatt

52

Egyháztörténeti Szemle XIII/3 (2012)

állam a legrégebbi európai világi hatalom,* 8 amely biztosíték arra, hogy a katolikusok feletti pápai (egyházi) fennhatóság független maradhasson. A pápai állam fennmaradása és függetlensége az egyház vallási függetlenségét is biztosítja. Ha a pápa bármilyen világi hatalomtól függene, ha bármilyen, az egyházat igazgató kérdés politikai megfontolások kísérnék, az egyház lelkipásztori hivatása csorbulna.9 A történelem alakulása is azt bizonyítja, hogy a pápai szuverenitás az egyik legöregebb és leginkább tiszteletben tartott jog Európában. Annak megsértése azonban a katolikusok szuverenitásának a megsértését is jelenti.10

1862-ben megjelent brosúrája (Freiheit, Autorität und Kirche1') Ketteier első terjedelmes és átfogó írása, rendszerezett összefoglalása egyházpolitikai nézeteinek. E műve nemcsak elméleti munka, hanem egy teljes program. Montalembert 1852-ben kiadott könyve - Intéréts catholiques au XIXe siécle — tekinthető a brosúra előfutárának, melyben a politikai katolicizmus főbb problémafelvetései fogalmazódtak meg, és olyan témákat tárgyalt katolikus szemmel, mint például az államforma kérdését. Montalembert kinyilvánította kötődését az alkotmányos kormányzathoz, és ezzel a liberális katolicizmus egyik képviselőjévé vált. Míg Ketteler erősen kritizálta a liberalizmust, mint a szabadság eszményébe burkolt abszolutizmust, addig az alkotmányos törekvéseket nem utasította el ő sem, hisz abban látta az egyház szabadságának garanciáját.12 *

Összességében úgy tekinthetünk ezen Írására, mint a közéleti katolicizmus alapművére. Ketteler felismerte többek között a sajtó felbecsülhetetlen fontosságát, véleményformáló erejét. Annak ellenére, hogy Németország lakosságának több mint a fele katolikus — írta előszavában —, nem létezett semmiféle katolikus világnézetű lap.18 Elismerte, hogy a kor liberális szellemisége és annak eszközei a katolikus egyház térvesztéséhez vezetnek, de nem ítélte el azokat, hanem csak az általános szabadságjogok igazságos megvalósulását követelte.14

A lelkiismereti szabadságról és a kutatási szabadságról is szól brosúrájában. Eszünkbe juthat, hogy az írás megjelenése közel egy időben van két liberális katolikus fellépésével, akiknek a megnyilvánulásai IX. Pius pápát arra indították, hogy a téves eszméket egybegyűjtő jegyzékét, a Syllabust kiadja: Montalembert 1863-ban emelt szót a belga katolikus kongresszuson a „szabad egyház a szabad államban” érvényesítéséért, másrészt Ignaz von Döllinger müncheni teológiaprofesszor a katolikus tudósok kutatási szagegenwärtige Lage des heiligen Vaters (1864. november 11.) Illetve a Freiheit, Autorität und Kirche, Erörterungen über die großen Fragen der Gegenwart c. 1862- es brosúra.

8 Petersen, Karsten: „Ich höre den Ruf nach Freiheit”. Wilhelm Emmanuel von Ketteler und die Freiheitsforderungen seiner Zeit. Paderborn, 2005. (továbbiakban: Petersen, 2005.) 246. p.

9 Ketteler, Wilhelm Emmanuel Freiherr von: Sämtliche Werke und Briefe. Hrsg.: Iserloh, Erwin. Bd. I-XI. Mainz, 1977-2001. (továbbiakban: SWB.) I. 2.132-133. p.

10 SWB. I. 2.133. p.

11 SWB. 1.1. 222-352. p.

12 SWB. 1.1. 280., 222. p.

>3 SWB. 1.1. 226. p.

14 SWB. 1.1. 314. p.