Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)

2012 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sümeghy Kata: Nagy Konstantin megkeresztelkedése Caesareai Eusebios: Vita Constantini című művében

Nag)’ Konstantin megkeresztelkedése

31

Első teológiai műve az Evangéliumi előkészület, melyet 312 és 322 között írt.7 Művében Porphyrios (233/234-305) újplatonikus filozófus támadását verte vissza. Porphyrios azért kritizálta a keresztényeket, mert nem a hellén filozófiát, hanem a „barbár” zsidó vallást részesítették előnyben. E munkájának folytatása, kiegészítése az Evangéliumi bizonyítás.7 8 9 10 A két munkát együtt kell szemlélni, mivel tartalmilag szorosan összefüggnek. Az első műben a nem hellén filozófia ősiségét taglalta, míg a másodikban a kereszténységről, mint a zsidó filozófia folytatásáról írt. A megtestesülés teológiáját fejtette ki Theophaneia című művében.«

Biblikus, apologetikus munkái közül a legelső a Válogatás a prófétákból.'" Eusebios kommentárjai közül csak kettőt sikerült megközelítőleg teljesen rekonstruálni: a zsoltárokhoz, illetve az Izajás könyvéhez írt magyarázatait.11 12 A Bibliában található helységneveket kategorizálta az Onomastikon12 című művében, melyet később Szent Jeromos is nagy haszonnal forgatott.

Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy Eusebios két korszak, a még üldözött és már a megtűrt kereszténység idejében élt. Számunkra kiderült, hogy próbált a két korszak között közvetíteni egyháztörténeti, teológiai és biblikus műveivel, de ez nem sikerült: az ortodoxok túlságosan ariánusnak vélték, míg az ariánusok inkább ortodoxként skatulyázták be.

Vita Constantini

Eusebios műve feltehetőleg 335 és 336 között íródott.« A könyv négy részből áll, az első könyvet megelőzi egy bevezető, melyben Konstantin halálát, továbbá fiainak utódlását írja le a szerző. Az első könyv lényegében tartalmazza Konstantin Istentől kapott feladatát, azaz a pogányok legyőzését a kereszténységgel szemben. A második könyv első felét a Konstantin- Licinius, azaz a kereszténység—pogányság ellentét leírásának szenteli Eusebios, míg a könyv második felében az eretnek tanítások elterjedéséről ír. A harmadik könyv ismét egy ellentéttel nyit a császár és az ő pogány elődei között, akik a keresztényeket üldözték, majd a niceai zsinat leírásával folytatódik. A negyedik könyvben a politikai vonal a domináns, itt Eusebios a császár fiskális reformjait taglalta, majd a szittyák legyőzéséről írt, melyet a Krisztus-monogrammal hozott kapcsolatba. Az ezt követő „caput”-okban a szerző visszatért az egyházi viták konstantini politikájához és leírta, hogyan sikerült eredeztetni a’keresztény ünnepeket illetve a mártírok emléknapjait. A negyedik könyv második fele adott helyet a császár

7 Preparatio evangelica. In: Mras, Karl: Eusebius Werke VIII. Die griechischen christlichen Schriftsteller der ersten Jahrhunderte. Berlin 1954.

8 Demostratio evangelica. In: Heikel, Ivar August: Eusebios Werke VI. Die griechischen christlichen Schriftsteller der ersten Jahrhunderte. Leipzig 1913.

9 Gressmann, HUGO: Eusebius' Werke III. Die Theophanie: Die griechischen Bruchstücke und Übersetzung der syrischen Überlieferungen. Leipzig, 1904.

10 Gaisford, Thomas: Eusebii Caesariensis Eclogae Propheticae. Oxford, 1842.

11 Előbbinek kritikai kiadása még nem készült, utóbbira: Ziegler, Joseph: Eusebius Werke IX Der Jesajakommentar. Berlin, 1975.

12 Klostermann, Erich: Eusebius Werke III. Leipzig, 1904.

*3 Vita Constantini bemutatásához: Franco, 2009.12-39. P-