Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 2. szám - KALÁSZATOK - Fazekas Csaba: "Forradalom után". Eltérések Cherrier Miklós egyháztörténetének 1847. és 1856. évi változatai között
„Forradalom után” 85 sokkal jobb fogadtatásban részesült. A szóban forgó pályázatot a magyar katolikus püspöki kar írta ki 1845-ben azzal a céllal, hogy ösztönözze egy magyar nyelvű, a hazai katolikus egyháztörténetet monografikus igénnyel feldolgozó munka születését. A felhívásra csak Lányi és Cherrier nyújtotta be pályamunkáját, mint ahogy - az ekkor eredménytelen, majd a szabadságharc leverése után - a püspöki kar által megújított pályázatra is.? Bár valamennyi bíráló Lányi munkáját tartotta jobbnak, sőt, sokkal jobbnak, mégis Cherrier kötete jelent meg 1856-ban (esztergomi érseki jóváhagyással), csak találgatni tudjuk, hogy ebben Lányi fiatal korban bekövetkezett halála mellett Cherrier esetleges ügyes „lobbizása” (kapcsolatrendszere) is szerepet játszhatott. Cherrier az 1850-es évek első felében lényegében ugyanazt a kéziratot nyújtotta be, mint 1847-ben. Fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy az egyház közelmúltját, „jelenkortörténetét” is beépítse munkájába, ezért néhány fejezetet kiegészített illetve átdolgozott. Tudatosan törekedett arra, hogy az egyháztörténetet a legutóbbi napokig értelmezze, mintegy a múltból az aktuális jelenkorig vezesse olvasóját. A kötet végső szövegét csak a nyomdába adás előtt alakította ki, előszava tanulsága szerint 1856 májusában,* 8 s részletesen, több helyen ismertette például nemcsak a Szűz Mária szeplőtelen fogantatásáról 1854 decemberében alkotott dogmát, hanem a Habsburg Birodalom és az Apostoli Szentszék között 1855 augusztusában kötött konkordátumot is.9 Logikusan következett ebből, hogy foglalkoznia kellett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeivel is, ezt meglehetősen sajátos stílusban és értékeléssel tette, minden vonatkozásban közvetítette az önkényuralom korának katolikus egyházi álláspontját.10 Alábbiakban néhány válogatott szemelvény közlésével Cherrier munkájának eredeti (1847-ben íródott) kéziratát11 kívánjuk összehasonlítani az 1856-ban megjelent, nyomtatott változattal - úgy gondosuk, ez az összevetés érdekes tanulságokkal szolgál. 1866-1869. (Továbbiakban: LÁNYI-Knauz, 1866-1869. A fogadtatásra ld. pl. Fraknói és Vanyó előző jegyzetekben idézett írásait.) ? Ennek történetét, a bírálatokat stb. részletesen Knauz Nándor ismertette a Lányi-monográfiához készített bevezetésében: Lányi-Knauz, 1866. I. köt. VII-LXXVI. p. 8 Cherrier, 1856. VIII. p. 9 Ld. pl. Uo. 125-126., 572. p. (Még az 1856. május 6-án Bécsben megnyílt birodalmi püspökkari tanácskozást is ismertette.) 10 A témával részletesen foglalkoztunk: Fazekas Csaba: Katolikus egyháztörténetírók 1848-képe az önkényuralom korában. In: Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Philosophica. Tom. XVI. Fase. 2. Miskolc, 2011. 211-230. p. 11 Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, Quart. Hung. 1263. (= „Magyarhon Egyháztörténete. írta Cherrier Miklós J., a posoni társas káptalan kanonoka [...] 1847.”) (továbbiakban: Cherrier, 1847.) A kézirat 1887-ben került a nemzeti könyvtár állományába, ld.: A múzeumi könyvtár kéziratgyarapodása 1887-ben. In: Magyar Könyvszemle, 1889. 329. p.
