Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)

2012 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Kálmán Árpád: Az erdélyi vallási uniós politika rendszerének főbb jellemzői (1762-1772)

26

Egyháztörténeti Szemle XIII/2 (2012)

lót készített, amelyet Mária Terézia betekintésre („zurückefolgenden”) továbbított Blümegen-nek. Az előterjesztésből egyértelműen látszik, hogy van der Mark nemcsak ismerte, hanem használta is báró Koller rendszerét. Egyértelműen reflektál ugyanis azokra a dolgokra, melyeket báró Koller az Illír Deputáció anyagai alapján ismert, de a kancelláriai levéltár rendetlen állapotai miatt az utóbbi helyen akkor éppen nem voltak föllelhetőek.59 Miért éppen van der Mark készítette el ezt az összefoglalót? Az Erdélyi Udvari Bizottság tagja, az Erdélyi Kancelláriánál is aktív tanácsos már 1770-ben a Rollernek szánt akták összegyűjtésében is kiemelkedő szerepet játszott.60 1771 elején ő vette át Bajtay püspök felvetését, hogy „a kevésbé alkalmas katolikusokat előnyben kell részesíteni a hivatalok odaítélésénél az alkalmasabb akatolikusokkal szemben, [...] hogy a hivatalbetöltések ügyeinél gondoskodni lehessen a katolikusok egyensúlyáról”.61 Ennek az alapelvnek a gyakorlati kivitelezési módját ki is dolgozta.62 Helmut Kiima szerint akkor benyújtott második előterjesztésében az unió helyzetével is foglalkozott.63 A tanácsos meglátogatott román közösségeket is, hogy az unió helyzetét helyben saját szemével tanulmányozhassa. Megkérdezte a

te a kancelláriai ügyvitel irányítását. Ellenőrzendő a tény, hogy 1765-ben őrá bízták-e a Kancellária levéltárának rendezését és jegyzékbe foglalását. 1770- ben elkísérte Brukenthalt erdélyi útjára, ahol részt vett az új adórendszer bevezetésének munkálataiban. Az Erdélyi Vallási Ügyosztályon és a Kancellárián belül fontos vallási ügyekben referált. Protocollum Consessus in Religiosis Transylvanicis 15“ Martii 1773. celebrati in puro. - MOL. B 2. I773:i59i- d. sz. A Kancellária 1775-ös referenciabeosztása: TróCSÁnyi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak. Bp., 1973. 51-52. p. Kornis valószínűleg az ő befolyását kívánta gyengíteni, amikor az uralkodónőtől engedélyt szerzett arra, hogy időnként változtasson a referenciabeosztáson, hogy a Kancellária tanácsosai más-más ügycsoportokban is megfelelő jártasságot szerezhessenek. Mindennek ismeretében az irat végén található olvashatatlan szignót ma „M”-nek valószínűsítem.

s8 Allerunterthánigste Nóta, ld. 2. sz. jegyz. Az erdélyi uniós munkálatokkal kapcsolatos előterjesztés keletkezését két adat alapján lehet pontosan meghatározni: Az irat arról beszél, hogy Kutfalva uradalom éppen ebben az évben adatott át a balázsfalvi unitus szemináriumnak. Ennek a birtoknak a végleges átadásáról az Államtanácson belül 1771 januárjában született döntés. Az Erdélyi Kancellária 1770. szeptember 26-i előterjesztése, cirk.: október 16. - HHStA. *StRP. 3675/1770. sz., vide 1143/1770., 3337/1770., 3960/1770, 62/1771. sz. Utóbbi Bajtay 1770. december 19-i Szebenben keltezett irata - tehát ez minden bizonnyal még ebben az évben megtörtént.

1772. január 5-én viszont már gróf Blümegen nyilvánított véleményt erről az iratról egy saját iratban. E két adat alapján az irat keletkezését 1771 legvégére kell tennünk.

59 Van der Mark összefoglalóját egy későbbi tanulmányomban szeretném részletes vizsgálatnak alávetni.

60 Allerunterthánigste Nóta, ld. 2. sz. jegyz.

61 „Um bey den Dienst Ersetzungen auf das Gleichgewicht deren Catholiquen fürdenken zu können“.

62 2 Br van der Mark két irata, s.d., cirk. január 22. - HHStA StRP. 257/1771. sz.

63 Számomra érthetetlen módon Helmut Klima névtelennek, azonosíthatatlan- nak tartja a jelentések szerzőjét. Klima, 1941. 255. p.