Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Kálmán Árpád: Az erdélyi vallási uniós politika rendszerének főbb jellemzői (1762-1772)
Az erdélyi vallási uniós politika rendszerének főbb jellemzői 21 lárd („solides”) szisztémát kellett megalkotnia arról a kérdésről, hogyan lehetne az uniót Erdélyben a leghatékonyabban támogatni. Ebben a rendszerben össze kellett szednie mindazt, ami üdvösét idáig javasoltak és azokat, amiket esetleg a Deputáció még a továbbiakban előterjeszteni gondolt. Ennek a rendszernek a megfogalmazott tervét azután elő kellett terjesztenie az uralkodónőnek elfogadásra.**1 A Deputáció 1770. augusztus 27-én elő is terjesztett egy augusztus 23- i iratot az erdélyi uniót - illetve az e kérdésben alkotandó rendszert - illetően.41 42 * Ebben báró Koller annak a véleményének adott hangot, hogy a rendszer kidolgozásához szoros érintkezésbe kell lépnie a Kancelláriával, ami pedig nehéz, mivel a politikai szerv vezetője elnöki minőségben a protestáns Brukenthal báró. Előtte semmi sem tartható titokban, de ezektől az ügyektől távol kell őt tartani - javasolta -, mint ahogy mindig is alapelv volt, hogy az akatolikusokat ki kell rekeszteni a görög szertartásnak vallási ügyeiből. Cserey erdélyi kancelláriai tanácsos azt közölte Rollerrel, hogy a tanácsosok annyira félnek Brukenthaltól, hogy semmi módon nem mernek vele szembehelyezkedni. Az uniós ügyeket minden körülmények között meg kell védeni a titkos fondorlatoktól („gegen verdeckte Umtriebe”).43 Ennek a jelentésnek az államtanácsi szemrevételezése kapcsán jegyezte meg Gebier államtanácsos, hogy a Brukenthaltól való félelem „túl korai” („zu frühzeitig”).44 Koller valószínűleg kérte az uralkodónőtől a rendelkezésére állók mellett a többi unióval kapcsolatos akta közlését is. Az Államtanács végül is elfogadta báró Rollernek azt a fölvetését, hogy nem állt elegendő információ rendelkezésére a feladat teljesítéséhez, de figyelmeztetett, hogy mivel Breuner viszi az erdélyi vallásügy elnökségét, ezért ebben a kérdésben hozzá kell fordulni. Az Államtanács annyiban ki is igazította az Illír Deputáció elnökét, hogy az aktuális pillanatban nem rendeleteknek, hanem mindössze egy felügyeletet lehetővé tevő biztos szisztéma fogalmazványának kell megérkeznie. Báró Kollert gróf Breunerhez utasították. Ennek ellenére a nyomatékosítás kedvéért (vagy Koller megfogalmazott aggályait oldandó) egy kézirat is ment gróf Breunerhez szeptember 7-én. Ebben parancsot kapott, hogy az Erdélyi Kancellária minél hamarabb gyűjtse össze valamennyi olyan rendelet és intézkedés (,Anstalten”) előkészítő iratait („Priora”), amelyek az erdélyi „szent unió” támogatására az utolsó néhány évben előírattak. Gróf Breuner 1770. szeptember 19-i iratával kísérve fel is küldött egy Horváth Ferenc kancelláriai regisztrátor és taxator által előző nap szignált összeírást az összes olyan rendeletről, amelyek az erdélyi unió támogatására adattak ki, illetve az ilyen jellegű aktákról. Ez a gyűjtemény és összeírása 41 Ld. korábban: Billet an Freiherr von Koller. - HHStA. StRP. 2105/1770. sz. 42 Az Illír Deputáció 1770. augusztus 23-i előterjesztése, cirk.: augusztus 28., exp.: augusztus 30. (Együtt egy augusztus 27-i kísérő irattal.) - HHStA. StRP. 2999/1770. sz. 43 Arra, hogy mit értett Koller titkos fondorlatok alatt, egy későbbi 1774-es előterjesztése kapcsán még ki szeretnék térni. 44 Koller előterjesztésének tartalmi összefoglalóját és Gebier vótumát közli az Államtanács-akták alapján: Klíma, 1941. 254. p.
