Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Kálmán Árpád: Az erdélyi vallási uniós politika rendszerének főbb jellemzői (1762-1772)
Az erdélyi vallási uniós politika rendszerének főbb jellemzői 11 A hivatali nyelvben gyakran emlegetett rendszer a terezianista egyházpolitika etatista felfogásának kulcsfogalma volt. Az abszolutista kormányzati rendszernek abból a sajátosságából adódott, amely a relatíve jelentéktelen ügyekben is az uralkodó számára tartotta fönn a döntés jogát. Az egyes ügyekben született rezolúciók ugyanakkor zavaros körülmények között, háttér mellett születtek, és (látszólag vagy valóságosan) súlyos ellentmondásokat tartalmaztak. A szisztéma ilyen háttér mellett próbálta a hivatali szervek tisztánlátását növelni. Tartalmazta mindazokat az alapelveket és legfontosabb célkitűzéseket, amelyek a korábbi ügymenetekből és uralkodói döntésekből leszűrhetőek, és amelyeket a hivatali szervek általános érvényű szabályokként („Normativum”, „Generale”) vehettek. Ha ugyanis az ügykezelés ezek mentén, ezek figyelembevételével történt, akkor elkerülhető lett, hogy a jövőben ellentmondásos határozatok szülessenek, és elérhetővé vált, hogy a gyakran számtalan ügyterületre tagozódó köz- igazgatás ügykezelése a meghatározott fő célok tekintetében egymás hatását erősítse és ne gyengítse.* 2 3 Az összefüggő uniós szisztéma gondolata - ismereteink jelenlegi szintje szerint - Mária Terézia 1762. szeptember 16-i Bartenstein báróhoz intézett kéziratában jelent meg először,a de az Államtanácsban született döntés minden bizonnyal magának Bartensteinnak egy korábbi felvetésén alapul. A rendszer lefektetésének szükségességét az indokolta, hogy körülbelül ekkorra zárult le az uniós politikának az az átmeneti időszaka, melyet Sándor: Bozsicskovics Bazil, az első körösi szerb katolikus püspök. In: Vigília, 1998. 4. sz. 257-261. p.; 257. p. A felekezetképződés fogalmára például: Bahlcke, Joachim: Ungarischer Episkopat und österreichische Monarchie. Von einer Partnerschaft zur Konfrontation. (1686-1790) Stuttgart, 2005. (Forschungen zur Geschichte und Kultur im östlichen Mitteleuropa, 23.) 16. p. 2 A tanulmány primer forrásanyagának forráshelyei: Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL.) B 2. (= Erdélyi Udvari Kancelláriai Levéltár. Acta Generalia.); Haus-, Hof- und Statsarchiv (továbbiakban: HHStA.) Staatsratsprotokollen (továbbiakban: StRP.). Itt szeretném röviden ismertetni az Államtanács-jegyzőkönyvek szerkezetét: év/iktatószám, előterjesztő szerv, az előterjesztett irat fajtája, keltezése, az Államtanács tagjai közötti cirkulációba adás dátuma, az irat visszaküldésének, azaz a döntés expediálásának dátuma. Az Államtanács jegyzőkönyveiben megőrzött egyéb adatok forráshelyét az adott iktatószámon belül az alábbi bejegyzés-típusok szerint lehet elkülöníteni. Az Államtanács elé került ügyirat tartalmának rövid ösz- szefoglalása, esetleg mellékletei, majd egészen alul elkülönítve a resolutio vagy az ügyirat kapcsán megfogalmazott Billet-k (uralkodói kéziratok, manualis resolutiok). MOL. A 108. (= A Magyar Kancelláriai Levéltár részére a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivból 1927-ben, illetve 1945-ben átadott valamikori kabineti iratok zömében erdélyi vonatkozású - Transylvanica - iratokat tartalmazó része.) A rendszernek ezt a definícióját ld.: Allerunterthänigste Nóta (egyéb adatok nem ismeretesek) die Unions- Sachen in Siebenbürgen betreffend. - MOL. A108. 20. cs. I56r-i6sv. 3 Báró Bartenstein 1762. szeptember 23-i előterjesztése. - MOL. A 108. 2. cs. 365r-367r.
