Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 4. szám - TANULMÁNY - Varga Lujza: A Bethlen Gábor kép fejlődése az 1945 utáni magyar történettudományi szakirodalomban és közgondolkodásban
A Bethlen Gábor kép fejlődése az 1945 utáni magyar 65 lyamatot indított el, amely valójában gigantikus méretűre bontakozott ki.”» Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a „mai” diákok ennek a kornak a fügevirágai, és mint ilyenek bennük van a reménység. Az 1980-81-es év eseményei 1980-ban volt Bethlen születésének 400. évfordulója, amelynek köszönhetően nemcsak ekkor, de még a következő évben is újra megszaporodott a vele foglalkozó művek száma: többek között a Reformátusok Lapja vagy a Századok közölt vele foglalkozó cikkeket, tanulmányokat, valamint országszerte tartottak kisebb-nagyobb megemlékezéseket és ünnepségeket a tiszteletére. Ilyen volt például a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnáziumban tartott előadássorozat, ahol a diákok bemutattak többek között egy külön erre az alkalomra írt dokumentumjátékot, amelyet a fejedelemről szóló művekből és versekből állítottak össze. 1979-80-ban jött létre a Bethlen Gábor Alapítvány, amelynek alapító tagjai között Illyés Gyula, Németh Lászlóné és Kodály Zoltánná is megtalálhatóak, és amelynek jelmondata egy, a Móricz regényéből vett Bethlen- mondat: „Mi minden erőt, ami a haza javára akar és tud lenni, nem eltiporni, hanem együvé fogni kívánunk.” Az egyesület célja, hogy anyagilag és szellemileg is támogassa a közép-európai szellemi együttműködést, a nemzeti összetartozást és a határon túl élő magyaroknak itthoni megismertetését és elismerését - fogalmazta meg az alapítvány céljait Bakos István, az alapítvány kuratóriumának elnöke. Ugyanebben az évben több vele foglalkozó, válogatott kötet is megjelent. Ilyen volt a Sebestyén Mihály által szerkesztett kötet, amely Bethlen Gábor levelezését tartalmazza,12 a Markai Sándor fia, Makrai László által szerkesztett Bethlen Gábor emlékezete és a Bethlen Gábor krónikásai: Krónikák, emlékiratok, naplók a nagy fejedelemről c. munkák, amelyekben a fejedelemmel foglalkozó, válogatott korabeli forrásokat adták ki. Szintén ekkor látott napvilágot-Makrai László Török Bethlen és Mohamedán Gábor c. cikke,1'1 amelyben felmentette Bethlent a már saját korában őt ért vádak alól, és úgy vélte, hogy „Bethlen sem nem törökpárti, sem nem Habsburg-ellenes volt. Neki török és Habsburg egyaránt eszköznek számított magyar célok szolgálatában”. Ezzel annak a nézetnek is ellentmondott, miszerint Bethlen legfőbb célja a Habsburgok hatalmának megdöntése lett volna. Barcza József „református fejedelme” 1980-ban jelent meg Barcza Józsefnek, a Debreceni Református Kollégium tanárának Bethlen Gábor, a református fejedelem c. könyve, amelyben » SÜTŐ András: Emlékbeszéd Nagyenyeden a 350 éves Bethlen Gábor Kollégium ünnepén, 1972. október 15. In: A Bethlen-kollégium évkönyve. Nagyenyed-Kolozsvár-Bp., 1995.194. p. 12 Sebestyén Mihály: Bethlen Gábor - Levelek. Bp., 1980. *3 Makrai László: Török Bethlen és Mohamedán Gábor. In: História, 1980.
