Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 1. szám - TANULMÁNY - Szász Lajos: Egy több évszázados református "ároni ház": a Dávidházy család története

6

Egyháztörténeti Szemle XII/1 (2011)

osztálytétel, a Békés László unokái közötti osztozkodás jegyzőkönyve tudósít minket 1636-ból.14 * A szöveg nem beszél arról, hogy Békés László fiai, Ferenc és Pál élnek-e még, de egy másik forrásból úgy látszik, hogy legalábbis Békés Pál még igen. Úgy tűnik, hogy az atyjuktól örökölt javakkal közösen gazdálkodtak, és azt csupán gyermekeik, Ferenc két fia, István és János, és Pál fia, György osztották fel maguk között. A kirendelt szolgabíró a következő felosztandó javakat írta össze: két házhely (mindkettő Szalafőn, csak éppen más-más szeren), 23 hold föld jutott Györgynek, a két testvér pedig összesen 35 hold földet kapott. Az irat rendelkezik még négy ökörről, két tinóról, négy tehénről, három lóról és egy csikóról, tizenhat sertésről és nyolc süldőről. Ezeken kívül még egy vasas szekeret és egy kocsit osztottak fel egymás között. Külön érdekes az, hogy Békés Pálnak volt még egy fia, aki már az osztálytétel után születhetett, mivel abban még nem említik. 1676-ban ugyanis azt nyilatkozza, hogy atyja harminc éve halt meg, tehát az osztálytétel után nyolc évvel, valamikor 1646 körül.>s Ezt a levelet is érdemes részletesebben megvizsgálni, érdekes adatokat találhatunk benne a család korai történetével, életkörülményeivel kapcsolatban.

Az irat egy bírósági ügyben tett részletes vallomás. Békés György azt vallja, hogy gyermekeit értékeivel és pénzével együtt Babos Péterre, sógorára bízta, sajnos nem tudni mi okból. Az említett vagyon 2644 tallérból, két ezüstkanálból, tíz ezüst gyűrűből és egy-egy ezüst pártatűből és pohárból állott. Békés György azt sérelmezte, hogy amikor kilenc év múltával visszakapta az értékeket, annak több mint fele hiányzott, amit Babos Péter azzal magyarázott, hogy az elment a gyermekek „tutorálására”. A szöveg aljára lejegyzett ítélet szerint Babosnak kárpótlást kellett fizetnie. Mindebből az keltheti fel figyelmünket, hogy Békés György jelentősebb vagyon, pénz felett rendelkezett. Elképzelhető, hogy hosszabb távolléte a Batthyány családdal folytatott torzsalkodás miatt vált szükségszerűvé, esetleg a török háborúkkal vagy a vallásüldözésekkel állhatott összefüggésben. Érdekes az is, hogy Békés György felesége egy Babos lány volt, amely család szintén a fontosabb, személyükben is nemes őrségi családok közé tartozott.

Békés Jánosról még egy adat maradt fenn, a győri káptalan és az őrségiek közötti dézsmaárendálási szerződéssel kapcsolatban. E szerint a szöveg szerint Békés János 1598-ban szabadosként vett részt az őrségiek képviseletében a káptalannal folyó tárgyalásokban.16

Békés Györgytől fennmaradt egy levél a Batthyány család levéltárában, sajnos datálatlanul, amely szerint biztosan Szalafőn lakott. A levélben egy kezességi ügyben referál. A szöveg második részében pedig robot alóli mentességet kér. Ezzel kapcsolatban említést tesz birtokviszonyairól is.17 Ebből az derül ki, hogy egyik telke után robotra járt.

14 Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára, Debrecen (továbbiakban: TtREL.) I. 27. c 243. Dávidházy levelesláda (továbbiakban: DLL.) I. 3.

'5 TtREL. DLL. I. 4. Békés György levele ismeretlen hatósághoz. 1676.

16 Papp VILMOS: Őrségi iratok. In: Vasi Szemle, 1970. 4. sz. 604. p.

17 Magyar Országos Levéltár (továbbiakban MOL.) P 1314. (= Batthyány család levéltára. Missiles.) 4788. d., 18. t., 05773. Békés György levele. Szalafő, é. n. „Szalafejen bírok egy fertály puszta helt, kit Istenben el nyugodott Eöregh