Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kónya Péter: A Rákóczi-szabadságharc és az evengélikus egyház

64

Egyháztörténeti Szemle XI1/1 (2011)

érdekeit, és több kisebb sikert is el tudott érni, minek folytán tovább erősödött a világiak pozíciója az egyházszervezetben.64 Az 1715-ös törvénycikkek és az újabb vallási rendeletek lehetővé tették a soproni cikkek érvénybeléptetését ott is, ahol a század végén különböző okokból meg volt tiltva a vallásszabadság.6s Végül a rózsahegyi zsinat vívmányai sem tűntek el nyomtalanul. A püspökök szorgalmasan nekikezdtek az új agenda készítéséhez, és már 1707 végén összeállította Krman a szlovák, Zabler pedig a német agendát. Ez utóbbi sajnos már nem jelenhetett meg, Krman Dániel püspök agendája azonban sok nehézség után végül 1734-ben napvilágot látott, sőt több évtizedig használatban is maradt, mint az első és egyetlen szlovák nyomtatott egyházi agenda.66 Tovább működtek a zsinaton megerősített szuperinten-densek is, a szintén ott létrehozott egyházkerületek pedig kisebb változásokkal a következő században is fennmaradtak.6?

64 Ottlyk Györgynek pl. 1724-ben minden gáncsoskodás ellenére is sikerült új evangélikus templomot építenie Trencsén vármegyei birtokán, Felső-Ozorócon.

6s 1715-től Eperjesen is építették az evangélikusok külvárosi templomaikat és iskolájukat. A korlátozott vallásszabadságot a soproni cikkekben nem idézett vármegyékre is kiterjesztették.

66 Dzuriak, 2008. 212-213. p.

6? Pl. a 18. században a gömöri kerület egyesült a keleti vagy tiszai kerülettel. MatloviC, René: Historickogeograficky pohl’ad na cirkevnú územnú organizáciu evanjelikov a. v. na vychodnom Slovensku v 1. pol. 19. storocia. In: Éliás Ladiver a Michal Gregus, osobnosti a ich dielo v obraze doby. Presov, 1995.