Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kónya Péter: A Rákóczi-szabadságharc és az evengélikus egyház
A Rákóczi-szabadságharc és az evangélikus egyház 61 Melczel Mihállyal, majd Szirmay Miklóssal kellett volna utaznia. Több ok miatt azonban utóbbiak nem voltak hajlandók még egyszer északra utazni, illetve általában az egész vállalkozás nagyon elkésett. Az út majd csak a következő év tavaszán valósulhatott meg. Krman szuperintens útitársa végül Pohorszky Samu trencséni polgár lett. Az utat és eredményeit Krman részletesen leírta ismert művében, az Itinerariumbanßs A zsinat törvényei csak nehezen és nem mindenhol egyenes úton valósulhattak meg. Az uralkodó oldalán álló főpapság a zsinatot határozottan elutasította, és a katolikus rendek törvénytelennek nyilvánították. Sőt akadtak köztük, akik az evangélikusoknak az országból való kiűzését követelték. Az evangélikus egyház egyes jelentős világi és egyházi képviselői ezért vonakodtak is életbe léptetni a zsinati törvényeket, vagy épp vitatták a határozatok törvényességét, főleg a nyugati vármegyékben, közel az örökös tartományokhoz. A rózsahegyi zsinat határozatait legerélyesebben Krman Dániel szuperintendens juttatta érvényre. Már a következő hetekben tartalmas emlékiratot adott ki, amelyben részletesen megmagyarázta a törvényeket, hozzá mellékelve a saját ideiglenes agenda- javaslatát.s6 A zsinat határozatai azonban az ország nagyobb részén már úgysem sokáig voltak érvényben. A következő évben, a trencséni csata után elvesztek az északnyugati vármegyék, és a szabadságharc végén a kuruc állam központja újra Felső-Magyarország lett. Az evangélikus egyház további építése szintén csak erre a területre korlátozódott. Eperjesen 1709. május 13-án összeült a felső-magyarországi evangélikus közgyűlés (konventus), amely tovább is lépett a zsinat törvényein. Több más kérdés mellett a felső-magyarországi rendek kollégiuma további sorsáról is tárgyaltak. A követek az intézmény terjedelmes fejlesztési tervezetét hagyták jóvá, amely alaposan átépítette volna a működési rendszerét, és egy valódi egyetemmé emelte volna. Emellett az intézetnek más, országos feladatokat is adott volna. Ilyen volt az egyetemes evangélikus könyvtár és az egyetemes evangélikus levéltár létrehozása a Kollégium helyiségeiben, valamint az egyetemes evangélikus egyházi jegyzőkönyv vezetése, a kor legjelentősebb eseményeinek (a kuruc ország-gyűlések, a rózsahegyi zsinat, a svédországi követségek és nemkülönben a kollégium története is) megörökítésével. így a gyűlés döntésének megfelelően a kollégium nemcsak egyetemmé, hanem az evangélikus egyház legfontosabb oktatási és kulturális intézményévé válhatott volna.55 * 57 Sajnos a kedvezőtlen országos események, a katonai kudarcok, a pestisjárvány és a szabadságharc legyőzése nem tették már lehetővé sem ezt, sem a rózsahegyi zsinat határozatainak végrehajtását. Az egyház és a szabadságharc leverése A magyarországi evangélikusok többsége az utolsó napokig kitartott a szabadságharc oldalán, és többen közülük vezető szerepet töltöttek be. A 55 Krman, Daniel ml.: Itinerarium. Cestovny denník. Red.: Minárik, Józef - VIKTORY, GUSTÁV. Bratislava, 1969. 56 Zsilinszky, 1889.90-92. p. 57 §AP. EKP 101. Projectum circa Requisita per Statum Augustam Evangelicum in Genere et Signante ad Collegium Epperiessiense procuranda: Epperiessini Die 13. May 1709 Signatum.
