Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kónya Péter: A Rákóczi-szabadságharc és az evengélikus egyház
58 Egyháztörténeti Szemle XII/1 (2011) egy tizenhárom pontból álló memorandumban foglalták össze.44 * Ebben az emlékiratban („Memoriale”) a püspöki egyházlátogatásokat az oktatás ellenőrzésével, az önhatalmúlag behozott újdonságok megszüntetését, a nyelvi különbségekből eredő viszályok megszüntetését követelték, szigorúan felléptek azon papok és tanítók ellen, akik elhagyták parókiájukat vagy iskolájukat, ugyanígy a lelkészek világias foglalkozásai, a papfeleségek fényűzése ellen, hangsúlyozták a lelkészválasztások fontosságát, stb. Mindemellett az evangélikus szenátorok e problémák elhárításában támogatásukról biztosították a szuperintendenseket. E tizenhárom ponton kívül még egy másik emlékiratot is kiadtak, amely a papok által használt éles kifejezésekkel, a képek eltávolításával, a túl fiatal házasok esketésével, a templomi zenével és a hétköznapi imádságokkal foglalkozott.« Az egyházi rend részéről ezekre Pilarik István bányavidéki szuperintendens reagált, aki ellenezte a világiak beavatkozását az egyház problémáiba, védelmezte a papságot, hivatkozva a korábbi egyházi törvényekre és szabályokra, helyeselte azonban az országos zsinat mielőbbi összehívását.46 A lelkészek reakciója még jobban meggyőzte a világiakat a zsinat összehívásának elkerülhetetlenségéről. így azonban egy másik kérdés merült fel: ki van erre feljogosítva? Az első zsinatokat a nádor hívta össze, száz évvel utánuk viszont már nem volt semmilyen evangélikus főúr az ország főméltóságai között. A legmagasabb tisztségek viselőinek a világi urak közül kétségtelenül a Szenátus lutheránus tagjai számítottak. Ezek 1707 februárjában, a Szenátus rozsnyói ülése alkalmából, külön tanácskozásra hívták meg a városba az evangélikus rendek főbb egyházi és világi képviselőit. Elhatározták, hogy április elejére zsinatot hirdetnek Rózsahegyre, amelyre a szuperintendensek, az esperesek, az esperességek és a vármegyék küldöttei lesznek meghíva.47 A zsinat elnökévé báró Petrőczy István generálist és szenátort választották. A meghívókat a világiaknak magyar, az egyháziaknak latin nyelven küldték Rozsnyóról az „augustana confession levő szenátorok, tanácsosok és más fő, s nemesi rendek”, majd a szuperintendensek saját körleveleiket küldték el, amelyek közül Krman Dániel északnyugati vagy bicsei püspöké a legterjedelmesebb. Ebben jórészt élesen támadta a pietizmust, az irányzat híveit az „Úr szőlőjét pusztító rókafiaknak” nevezte. Emlékiratából kiderült, hogy az egyház számos égető gondja között a zsinat egyik fő tárgyát éppen a pietizmus kérdése fogja képezni.48 A zsinat 1707. április 3. és 7. között ülésezett a Liptó vármegyei Rózsahegyen 82 követ részvételével. A négy püspök mellett az esperesek és jelentős lelkészek jöttek el, Petrőczy generálison kívül több más magas tisztséget viselő evangélikus úr is részt vett a zsinaton. A szenátorok közül 44 Zsilinszky, 1889.10. p. « Zsilinszky, 1889.11. p. 46 Zsilinszky, 1889.12-13. p47 Zsilinszky, 1889.14. p. 48 Zsilinszky, 1889.15. p.
