Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 4. szám - TANULMÁNY - Kara Anna: Mécs László, a jászóvári premontrei kanonok

48

Egyháztörténeti Szemle XII/4 (2011)

Ez az oka annak, hogy nem készíthetnek vele riportot. Egyébként szívből gratulál a Szepesi Hírlap indításához.37

Május 26-i, Fetser Antal győri megyéspüspöknek címzett levelében38 a prépost-prelátus támogatta rendtársának, Ráday Sebestyénnek a Premontrei Női Kanonokrend magyarországi újraalapítására vonatkozó elképzeléseit. (Végül a Boldogasszony Leányainak első nővéreit 1927-ben telepítették le a Veszprém vármegyei Külsővaton.)

Az augusztus 20. és 23. között, a csehszlovákiai Teplában tartott generális káptalanon megszüntették a jászóvári premontrei kanonokrend függetlenségét, s az 1921-től önálló csehszlovákiai cirkáriához (rendkerülethez) csatolták. Engedélyezték ugyanakkor a Magyarországon maradt testvéreknek Gödöllőn egy új rendház létesítését.39 A régi magyar cirkária megmaradt egyetlen prépostsága (Csorna) és a jászói prépostság romániai tagozatából 1926-ban alakult új priorátus a generális apát (Gummarus Crets) közvetlen főhatósága alá került, addig, amíg egy újabb magyar prépostság kialakulásával újra önálló magyar cirkária fejlődhet ki. A Jászóváron tartózkodó Takács Menyhért a budapesti és nagyváradi tagozattal, illetve a Gödöllőn fokozatosan kiépülő40 új premontrei rendi közösséggel a kapcsolatot az általa kinevezett vikáriusokon keresztül tartotta.

Mécs László október 6-i kérvényéből megtudható: mind első (Hajnali harangszó, 1923), mind második kötetének (Rabszolgák énekelnek, 1925) rendi cenzora Karsai Ervin (1866-1948) volt.41

1925

Mécs László január 21-i levelében, Takács Menyhért igenéért, még erősebben élte bele magát a „megváltó” szerepébe:

„A világháború, a forradalmak megmérhetetlen rombolást vittek véghez azokban a kultúrkincsekben, melyeket évszázadok építettek, halmoztak a szebb jövő érdekében a földön. Talán az összes népek között a magyarságnak van legtöbb siratnivalója mindabban, amiért élni érdemes a földön s a magyarok közül is azoknak, akik a babyloni fogságban, szétszóródásban élünk. Itt van a legtöbb omladék, itt van a legtöbb építeni való, itt kellett a legtöbb vigaszt és reményt fölcsillantatni. Az Isteni Gondviselés úgy rendelkezett, hogy szerény plébániám keretein túl én is beálljak az építők, vigasztalók közé. Máma már semmiképpen sem vagyok magamé, a magyar tömegek kisajátítottak s fátumszerüen utaznom kell Jázonként titokzatos szigetek felé a szenvedések tengerén, hogy a szépség, jóság és szeretet Veronika-kendőjéhez a költészet arany-gyapját szállítsam. - Sok fele járok, sok városba hívnak, néha kimondhatatlanul fáradságos és kínos nekem ez a nyilvános szereplés és mégis, nem bírom lemondani a

37 Takács Menyhért Telléry Gyula iglói lapszerkesztőhöz. - SNA. PrJ. 187. dob. 801. föl.

38 Uo. 405. föl.

39 SNA. PrJ. 187. dob. 650. föl.

4° 1924: általános gimnázium, 1926: konviktus, 1928: rendház.

41 SNA. PrJ. 187. dob. 607. föl.