Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - TANULMÁNY - Szász Lajos: Egy több évszázados református "ároni ház": a Dávidházy család története
44 Egyháztörténeti Szemle XII/1 (2011) nem is fejtettek ki csak legfeljebb helytörténeti jelentőségű munkásságot, a kultúrára életük végéig nyitottak maradtak, és mindezt szintén maguk között oldották meg.2'5 Közöttük szoros, gyakran családi kapcsolat is volt, közös tisztségeik miatt gyakran találkoztak.2'6 Azt sajnos nem tudni, hogy mennyi volt közöttük lelkészek leszármazottja. Ez a szoros kapcsolat családi, munkatársi, kulturális alapon is azt eredményezte, hogy ezen az identitáson, amelyet fentebb említettem, egy teljesen nem zárt, de inkább csak felfelé nyitott réteg alakult ki még a vidéki lelkészeken belül is. Aki egyszer ebbe a rétegbe bekerült, aki külföldön tanult, az mindenféleképpen biztosítani akarta gyermekeinek is a lehetőséget, hogy ne süllyedjen le.* 216 217 Sajnos a gyenge forrásadottságok és a kutatás kezdeti szakasza miatt még nem lehet erről a csoportról (talán lehetne őket az általuk is fontosnak tartott, az egymás közötti kapcsolat fenntartásában lényeges szerepet vivő és őket a többi lelkésztől megkülönböztető tisztségük nyomán assessori csoportnak vagy rétegnek nevezni) elegendőt tudni, zártságukat, egymás közötti kapcsolatukat a későbbi kutatásnak kell felderítenie. 4. Összegzés Dolgozatomban megpróbáltam a Dávidházy lelkészcsalád történetét a lehetőségekhez mérten bemutatni. Nem volt célom a családtörténettől elvárható teljességre törekvés. Csupán a család kiválasztott ágának részletes bemutatásával kívántam a kutatás során felmerült kérdésekre a lehető legpontosabb válaszokat megtalálni. Mindamellett tisztában vagyok a hiányosságokkal is. A család történetének teljes spektrumú kutatása minden bizonnyal árnyaltabbá tette volna a bemutatott ág történetét is. Az összehasonlítás lehetőségeinek, a hasonló családtörténeteknek felkutatása a további kutatás feladata marad. Elképzelhető, hogy az egyes családtörténetek megfelelő szintű felderítésével az akár országos méretű családi kapcsolatrendszert is a maga teljességében fogjuk látni. A református egyház történetének sajátos alakulásában ennek a családi kapcsolati hálónak kulcsszerepe lehetett. 2's Kis Bálint és Juhász István öcsödi lelkész, esperes levelezése hemzseg a folyóiratok küldéséről szóló híradásoktól, pl. TtREL. I. 29. i. 179.d 59. Kis Bálint levele Juhász Istvánhoz é. n. „Valahára meg érkezett már a Tudományos Gyűjteményünk, a’ három elsőbb darabok már circulálnak, a 3 utolsót által küldöm; meg olvasván méltoztassa vissza küldeni, ’s akkor az itt maradt részeket ismét által küldöm.” Ehhez hasonló megoldás más egyházmegyében is megfigyelhető a korszakban. Egy-egy tudományra igényt tartó, műveltebb lelkész, esperes akár megyényi területen belül is tudta koordinálni az ehhez hasonló könyv és folyóirat terjesztést. Vö. FÜLÖP GÉZA: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban. Bp., 1978. (Irodalomtörténeti könyvtár, 33.) 248-249. p. 216 Az évente akár többször is tartott rendszeres egyházmegyei gyűlések, de a sok rendkívüli feladat, melyet szintén az assessoroknak kellett végrehajtani, számos alkalmat nyújtott a kapcsolatok ápolására. 217 A református kollégiumok diákságának jelentős részét alkották a lelkészek gyermekei, Benda Kálmán számításai szerint Sárospatakon a 18-19. században ez akár 10-15% is lehetett. BENDA, 1981. 97., 111. p.
