Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 4. szám - TANULMÁNY - Molnár Sándor Károly: Bereczky Albert levele Forgács Gyulához, 1920. szeptember 2-án (és ami utána következett...)
18 Egyháztörténeti Szemle XII/4 (2011) eddigi munkásságára utalt, a harmadikban érvként a „jóhiszeműséget” említi, amit az „egyházunk megújítására való szükség” gondolatával zárt be. Ezen pontok közül a személyi kérdés vet fel további kutatási területet. A Bereczky-féle levélben szereplők első világháború előtti és alatti tevékenységével egy másik tanulmányt is meg lehet tölteni, amit a levélíró mentségként próbált felhozni a bevádoltakra vonatkozóan. Az így maradt három pontot is érdemes pontosabb elnevezésekkel illetni. így elsőként az alkohol és a prostitúció elleni fellépés, a másodikként az egyház anyagi függetlenségének a kérdése, harmadikként pedig a megújulásra való felhívás. Az első pont tehát, melyet a legbővebben ismertet, a „bűn elleni” fellépés. Bereczky Albert érvrendszere, amellyel barátait menteni próbálta, nagyon komoly társadalmi kérdésekre utal. A Péceli Kör tagjainak valószínűleg mindegyike osztotta a következő mondat tartalmát: „Én és velem együtt sok olyan ember, aki komolyan vette az életét, nagy lelki megrendülést éreztünk, amikor Budapest utcáin megjelentek a prostitúciónak és az alkoholnak hadat üzenő plakátok s napvilágot láttak olyan rendeletek, amik intézményes szervezett erőfeszítést látszottak mutatni a bűn ellen.” A legfontosabb fordulat ebből az „intézményes [...] erőfeszítést [...] a bűn ellen”, az, hogy mit is jelent ez pontosan, további kutatásokat igényel. Az első világháború évei alatt a már az 1900-as évek elejétől jelentkező alkoholfogyasztásból és nemi betegségekből származó társadalmi válság tovább mélyült. Bár az 1914 és 1918 közötti időszak egészségügyi politikája megpróbált ezen kihívásokra válaszolni, azonban érdemi változást elérni nem tudott. Az alkoholeladásból az államnak komoly bevétele származott, így ez a kettősség akadályozta a valódi problémának a megoldását. A Tanácsköztársaság ideje alatt a korábbi időszak elmulasztott kezdeményezéseit és a társadalmi problémákat a végletekig szigorított törvényekkel kísérelték meg rendezni.22 Létrehozták az Antialkoholista Tanácsot a Munkaügyi Népbizottság felügyelete alatt, mely jelentős agitációs munkát fejtett ki,2» erre utalt tehát Bereczky Albert. A plakátok között voltak egy-egy karikatúra kíséretében rövid szlogeneket tartalmazóak éppen úgy,24 mint a hosszabb felhívásszerűek.2» 22 Dósa Rudolfné - Liptai Ervinné - Ruff Mihály: A magyar Tanácsköztársaság egészségügyi politikája. Bp., 1959. küln. 23-24. p. 23 Az agitációs munkát mutatja az a számtalan újságcikk is, ami az alkoholellenes tanács munkáját mutatta be. Ld.: A Tanácsköztársaság Budapestje a korabeli lapok tükrében. (Bibliográfia.) Szerk.: Tolnai György. Bp., 1969. 485-486. p. 24 „A világforradalom elsöpri a kizsákmányolás társadalmának hitvány örömeit, az alkoholt és a prostitúciót. A kommunista társadalom az élet legfőbb javait és legtisztább örömeit adja nektek. Aki gyűlöli a régi rendet, gyűlölnie kell az alkoholt és a prostitúciót is.” - Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, (továbbiakban: FSzEK.) Budapest Gyűjtemény Plakáttára. (továbbiakban: BpGyP.) További plakátok szövege: „Proletárok! Vigyázzunk, hogy senki meg ne szegje az alkoholtilalmat! Az alkohol minden csöppje méreg! Aki
