Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 3. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Csohány János: Simai Erdős József

70

Egyháztörténeti Szemle XII/3 (2011)

ben elhunyt apósa, Hermann Friedrich Kohlbrügge (1803-1875) református lelkipásztor utolsó szolgálati helyére, Elberfeldbe ajánlotta be, ahol 1879 második felében segédlelkészként tevékenykedett és folytatta tanulmányait.

Kohlbrüggét a neves egyháztörténész, Heussi a württembergi pietisták közé sorolja,5 ami azonban kiegészítésre szorul. Kohlbrügge ugyan ébredési irányzatú volt, de szigorúan hitvallásos református, aki minden hitvallásosságot elutasító irányzattal szemben állt, akár a racionalizmus, akár a liberalizmus, akár az evangélikus és református egyházat egyesítő német unionált egyház, akár a pietizmus részéről merült fel az. A magyar reformá- tusságra hatással volt, amennyiben Rácz Károly (1842-1925) 1866-ban bécsi ösztöndíjas ideje alatt megismerte Kohlbrügge tanait, az ő kátéja nyomán Kis Káté címen Elberfeldben adott ki a következő évben egy munkát, és Szabad Egyház című újságjában propagálta Kohlbrügge tanításait, de még további két önálló munkát is kiadott Kohlbrügge tiszteletére.6 *

Erdős 1880 februárjától Debrecenben, Révész Bálint püspök segédlelkésze volt, majd 1881 júliusától Pancsovára választották lelkipásztornak, 1884 szeptemberében pedig Újsóvén iktatták be lelkipásztori tisztségébe. Német nyelvtudásának köszönhette mindkét lelkészi állását, mert Pancsovának nyelvileg kevert, német-magyar református, Újsóvénak német tagságú evangélikus és református vegyes felekezetű volt az egyház- községe.? 1881-ben kötött házasságot György Juliannával, szülővárosa, Szatmárnémeti református lelkipásztorának leányával, házasságukból hat gyermek született, de öt nőtt fel. A feleség 1922-ben hunyt el.8

5 HEUSSI, Karl: Az egyháztörténet kézikönyve. Bp., 2000. 464-465. p.; CSOHÁNY, 1973.110. p.; CZEGLÉDY, 1988. 570. p.

6 Szabad Egyház című havilapját 1884 és 1915 között adta ki Rácz Károly, amelyben Erdős József is rendszeresen publikált, továbbá debreceni elvbarátai, részint tanártársai is rendszeresen írtak a lapba. Rácz további fontos publikációi: RÁCZ KÁROLY: Kohlbrügge Hermann Frigyes emlékezete. Debrecen, 1875.; UŐ: A Heidelbergi Káté. (Kohlbrügge után ford.) Debrecen, 1891.

? Vö.: CSOHÁNY JÁNOS: A Leuenbergi Konkordia előfutárai Magyarországon. A magyarországi evangélikusok és reformátusok kéri és nagygerezsdi egyezménye 1830-ban és 1833-ban. In: Theológiai Szemle, 1984. 5. sz. 306-309. p.; CSOHÁNY JÁNOS: Magyar protestáns egyháztörténet. 1711-1849. Debrecen, 1994. (A Debreceni Református Teológiai Akadémia Egyháztörténeti Tanszékének Tanulmányi Füzetei 5.) (3. bőv. kiad.) 119-125. p.

8 Gyerekeik közül József ügyvéd lett, Károly (1887-1971) édesapja egyetemi katedráját nyerte el és annak jogutódjáról, az 1950-től Debreceni Református Teológiai Akadémia újszövetségi tanszékéről ment nyugdíjba. Erdős Julianna Kiss Albert ároktői református lelkipásztor, Erdős Rózsa Ötvös Ferenc nyékládházi református lelkipásztor felesége lett, míg Erdős Mária Varga Zsigmond református lelkész, későbbi debreceni egyetemi tanárhoz ment nőül. Varga Zsigmond és Erdős Mária első gyermeke, ifj. Dr. Varga Zsigmond (1919-1945) apjához hasonlóan ígéretes tudósi pályáját törte derékba a nácizmus, mert Bécsben 1944-ben a Gestapo letartóztatta, és a guseni koncentrációs táborban halt meg 1945. március 5-én. Mária lányuk Bodonhelyi József későbbi budapesti református teológiai professzor neje lett. Erdős József és György Julianna szülei nem éltek már, amikor azok gyerekeiket nevelték, Erdős Károly mondta nekem, hogy ők nem ismer