Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Teofil: Egy ágensi életút kezdetei. Szilágyi sámuel peregrinációja (1728-1732)
12 Egyháztörténeti Szemle XII/3 (2011) Több mint másfél év után, 1730. augusztus 12-én írt levelében Szilágyi nagy öröméről tudósította patrónusát. Végre-valahára nagy nehezen megkapta az egyik odera-frankfurti ösztöndíjat, amit csak december 1-től folyósítottak neki. 1730. december 30-án arról tudósitott, hogy - az enyedi professzorok ellene irányuló áskálódása dacára - megkapta az ösztöndíjat, Jablonski adott neki kölcsön, azonban majd egész évi ösztöndíját kell az addigi adósságai rendezésére fordítania. Ha pénze lett volna, már továbbállt volna, de ezt így nem tehette meg. Jelezte, hogy úgy döntött, még két évet fog maradni Odera-Frankfurtban.53 Még ezelőtt, augusztus 13-án írt azzal a hírrel kapcsolatban, hogy otthon devalválódott a pénz. Kérte patrónusát, hogy küldjön neki 10 forintot Márkusfalvi Péter, enyedi diák közreműködésével, mivel minden pénzéből kifogyott. A nevezett diák bizonyára bizalmasa lehetett, aki a későbbiekben maga is peregrinált.5-* A hitelezésre Jablonski a grófra való tekintettel vállalkozott. Kérte, hogy a gróf segítse ki szorult helyzetéből.53 54 55 Ez enyhe célzás Jablonski és Teleki kapcsolatára. Úgy látszik, hogy az ösztöndíj ellenére sem rendeződött Szilágyi anyagi helyzete. Magáról azt írta 1731. november 16-án, hogy ha lesz rá pénze, júliusban szeretne elmenni innen Hollandiába, nemcsak a tanulás miatt, hanem a tapasztalatszerzésért, s ha nem, akkor talán kénytelen hazafelé indulni.56 Az ösztöndíja, ahogy korábban írta, csak másfél évre szólt. A következő levelében arról tájékoztatott, hogy tanulásával annyira jutott, hogy most már akár be is fejezhetné odera- frankfurti tartózkodását, de nincs arra pénze, hogy hazautazzon. Ebben kérte a gróf segítségét, egyben megköszönte, hogy az elmúlt évben négy arannyal támogatta.57 Ez év augusztus 4-én arról tudósított, hogy csak a telet töltené külföldön, és négy év tartózkodás után hazatérne, ha pénze lenne rá, mivel igen el van adósodva: „Hogy ha pedig pénzt nem találok onnan házul venni, kéntelenittetem auctiot institualni, könyveimet, és szép mathematicum instrumentumimot melyeket szerzettem el kotyavetyézni, és osztán másfelé fordulok még a jövő esztendőn, ha lehet Frantzia országban, minthogy oda nagj vágyásom van.”58 Nagy álma, a francia földre való eljutás még igen szorult helyzetében sem múlt el. Utolsó levelében (1732. november 2.) kiderült, hogy patrónusa szorult helyzetében újabb négy arannyal támogatta.59 Szilágyi peregrinálásának, melyet az örökös pénzzavar jellemzett, anyagi fedezete több forrásból tevődött össze. Természetesen ez a helyzet nem kivételes a külföldet megjárt diákok körében, inkább általánosnak mondható. Az 1730 decemberétől ismeretlen ideig folyósított ösztöndíj nagyban segített korábbi adósságai rendezésében, de nyilván ezután is élnie kellett valamiből. Anyagi helyzetében történő javulást a német földön peregrináló Ráday Gedeon mellé történő beajánlástól várt. Remélte, hogy 53 Peregrinuslevelek. 1980. 221. p. 54 Peregrinuslevelek. 1980. 223., 403. p. 55 Peregrinuslevelek. 1980. 225. p. 56 Peregrinuslevelek. 1980. 228. p. 57 Peregrinuslevelek. 1980. 230. p. 58 Peregrinuslevelek. 1980. 236. p. 59 Peregrinuslevelek. 1980. 240. p.
