Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 2. szám - RECENZIÓK - Somodi Imre: Bertalan Péter: Kelepcében. Az állam és az egyházak küzdelme a Kádár-korszakban, 1957-1968
108 Egyháztörténeti Szemle X1I/2 (2011) nista hívek az egyszerű emberektől kezdve a tanítókon és lelkipásztorokon át éppen úgy megharcolták a hitnek a harcát, mint magyar eleink. A könyvnek ezen fejezetei a közös múltra hívják fel a figyelmet, hiszen a nemzetiségek egymás mellett éltek, sőt, mint a mezővárosok vizitációs könyveiből kiderül, egy gyülekezethez is tartoztak sokszor. Alapos áttekintést kapunk a szlovák ajkú gyülekezetekről Sáros megyétől Ungig. Megismerjük életüket az ellenreformáció alatt, rálátást kapunk a problémákra, és arra, miként is igyekezett az egyházi és világi felsőbbség megoldani például a szlovák lelkipásztorok utánpótlását, és hogy milyen vallásos irodalom jelent meg a 18. században. Az ötödik, utolsó nagyobb egység nemzetiségtől függetlenül sorolja fel azoknak a prédikátoroknak, rektoroknak és pártfogóknak a neveit és mondja el rövid életrajzukat, akik főszerepet játszottak a régió kálvini egyháztörténetének az alakulásában. Egymás mellett szerepelnek a lapokon, úgy, ahogyan éltek is. A szerzők példát mutatnak mind a szlovák, mind pedig a magyar történetíróknak, hogy a közös múlt csak közösen tárható fel, egyik felet sem lehet kihagyni, vagy kisebbíteni a szerepét. Munkájukban - József Attilát szabadon idézve - a múltat az emlékezés békévé oldotta, és rámutattak arra, hogy folytatni kell a megkezdett munkát. Jó volna egyszer magyar fordításban is viszontlátni, hogy a magyar egyházi és szakmai közönség is olvashassa és hasznosíthassa. (ism.: Végh Zsuzsanna) Bertalan Péter: Kelepcében. Az állam és az egyházak küzdelme a Kádár-korszakban, 1957-1968. H.n. [Kaposvár], Human Exchange Alapítvány, 2010. 256 p. Bertalan Péter legújabb egyháztörténeti monográfiájának címválasztása - Kelepcében - többértelmű. Egyrészt egy kifejező szóba sűrítve leírja azt a helyzetet, amelyben az egyházak a vizsgált időszakban voltak. Ugyanakkor azt is jelzi, hogy a szerző bekapcsolódik abba az utóbbi években meglehetősen népszerűvé vált kutatási trendbe, mely a magyar egyházak államszocialista korszakbeli történetét vizsgálja.3 Bertalan Péter ennek a hatalmas történeti problémakörnek egy térben és időben leszűkített szegmensét veszi mikroszkóp alá: a Somogy, Zala, Baranya és Tolna megyei egyházak küzdelmét a helyi párt- és állami szervezetekkel 1957 és 1968 között. A földrajzi lehatárolást nyilván meghatározza a szerző éL.útja: Nagykanizsád született, tanulmányait Pécsett végezte, jelenleg Kaposvárott tanít. A helyi viszonyok ismerete logikussá teszi, hogy éppen a dél-dunántúli régióban folytasson kutatásokat. Az időbeli határkövek magyarázata pedig az, hogy 1957 az ’56-os forradalom utáni restauráció első éve; 1968 pedig az új gazdasági mechanizmus bevezetésével lezár egy korszakot a kádárizmuson belül. Emellett 1968 az egy3 Vö.: Csapdában. Tanulmányok a katolikus egyház történetéből, 1945-1989. Szerk.: BÁNKÚT! Gábor - Gyarmati György. Bp., 2010.
