Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 2. szám - RECENZIÓK - Végh Zsuzsanna: Kónyová, Annamária - Kónya, Peter: Kalvínska reformácia a reformovaná cirkev na vychodnom Slovensku v 16-18. storocí

Recenziók 105 értékét az igényes, részben színes képanyag, amelyhez mindig szakszerű, részletes ismertető leírás is tartozik. Történelmi helyszínek, jellegzetes templomaink, úrvacsorái edények, könyvek, dokumentumok teszik ilyen módon szemléletessé azt a képet, amelyet a tanulmányok bemutatnak. Mint minden konferencia-kiadvány, ez a könyv sem egy egységes mo­nográfia, így természetesen nem ad átfogó képet a témáról, hanem egy-egy részkérdésre koncentrál. így például nem foglalkozik a török kiűzése utáni belső telepítésekkel, amikor az ország közepéből és főleg az északi megyék­ből egész falukat telepítettek át a töröktől felszabadított területekre. így kerültek a német katolikus és részben református falvak közé magyar re­formátusok és szlovák evangélikusok, és ezzel mind a mai napig meghatá­rozták ezen területek etnikai és vallási sokszínűségét. A gondos szerkesztés, az egységes koncepció azonban olvasmányossá és élvezetessé teszi a mel­lékletekkel együtt 603 oldalas könyvet, amit jó szívvel ajánlhatunk min­denkinek, aki a „magyar kálvinizmusról”, mint sajátos, a magyar történel­met meghatározó jelenségről a legújabb kutatási eredményeket is tükröző, sok részletre kiterjedő képet szeretne kapni. (ism.: Győri István) Kónyová, Annamária - Kónya, Peter: Kalvínska reformácia a reformovaná cirkev na vychodnom Slovensku v 16-18. storocí. Presov, Vydavatel’stvo Presovskej univerzity, 2010. Kelet-Szlovákiából származó reformátusként örömmel vettem a kezembe Annamária és Peter Kónya könyvét, mely az Eperjesi Egyetem gondozásában jelent meg 2010-ben. Úgy vélem, közös munkájuk komoly hézagpótló a tár­gyalt régió egyháztörténetében. Igaz ugyan, hogy a mű tudományos igénnyel született, ám egyszerű, érthető nyelvezeténél fogva minden érdeklődő szá­mára is világosan vázolja fel és taglalja a reformáció történetét, a kálvinista tanok terjedését a 16-18. században. Általa többet tudhat meg a hitéről min­den templomba járó ember nemzetiségtől függetlenül, nemcsak az a kutató, aki szakmai szempontból vizsgálja a kort, vagy az egyháztörténelem vonula­tait. Külön érdeme a szerzőknek, hogy régióban és nem országokban gondol­kodnak, vagyis nem tesznek úgy, mintha ez a vidék egykor nem tartozott volna egy olyan közös hazához, melyben évszázadokon keresztül jól megfért egymás mellett annyiféle nemzetiség. A másik érdem, amit még kiemelnék, hogy Kónyáék gondos, precíz forráskezelésükben mind a magyar, mind pe­dig a szlovák történetírók munkáit felhasználták. így végre egymás mellé kerülnek olyan művek (gondolok itt Dienes Dénes vagy Ferdinand Ulicny munkáira, hogy csak a modern szerzőket említsem), melyek csak együttesen mutathatnak teljes történelmi tablót a tárgyalt témában. Arról már nem is beszélve, hogy Haraszy Károly 1931-ben megjelent könyve óta (Az ungi re­formátus egyházmegye) most született először olyan átfogó munka, mely a legújabb kutatásokat is feldolgozva mondja el az olvasónak a kálvinista hit történetét a mai Kelet-Szlovákia területén.

Next

/
Thumbnails
Contents