Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - TANULMÁNY - Szász Lajos: Egy több évszázados református "ároni ház": a Dávidházy család története
Egy több évszázados református „ároni ház” 29 Könyvtáráról keveset tudunk, mindössze két kötetről lehet bizonyítani, hogy a tulajdonában volt. Az egyik egy kéziratos verseskötet, mely a debreceni diákok költeményeiből őrzött meg néhányat.15« A másik kötet pedig, melyben possessori bejegyzése található, egy Debrecenben kiadott kalendárium.* 155 Míg a fentebbi egy ritkább darab, utóbbit akár több ezer példányban is kiadhatták. Mindenesetre jelzi, hogy Debrecennel mint kulturális központtal lelkészi szolgálata során is tartotta a kapcsolatot. Dávidházy Sámuel 1818-tól egészen haláláig, 1862-ig volt Gyoma lelkésze.156 Lelkészkedéséről nem tudunk sokat, csendes nyugalomban folytak le ezek az évek. 1829-ben őt is beválasztották az egyházmegyei tanácsbírák soraiba. Sem a gyülekezettel, sem kollégáival nem volt konfliktusa, az egyházmegye lelkészei tisztelték, megválasztották az egyházmegye egyik assessori tisztségére. Keveset tudunk a reformkori, 1848-49-es eseményekben való részvételéről. A gyülekezet történetéről írt, fentebb említett munkája arról számol be, hogy „1848-ik év Martius 26. napján tartatott tanítás. Luk. 8:13. az alkotmányos szabadság ünnepélyes el- s befogadásakor. Előtte két nappal a templom mellett felolvastatván az ezt először üdvözlött Budapest és a Békésmegye(l) iratai”.157 A továbbiakban szűkszavúan emlékezik meg arról, hogy hány nemzetőr ment el Gyomáról, és hogy „1849. Márt. 15. Csütörtökön tartatott a magyar szabadság egy éves ünneplése”.1-58 Jellemzését csupán egy vonással egészíteném ki a fentebbieken kívül. Feleségével, Zilahi Máriával, Zilahi János volt békési lelkész,159 szintén külföldet járt tudós férfi lányával, akivel 1818-ban házasodtak össze, nagyon mély és meghitt kapcsolatuk volt. A magánéletükbe enged bepillantást az a levélváltás, amelyet a családi levelesláda őrzött meg számunkra.160 Dávidházy Sámuel felesége halála fölött érzett megrendült fájdalmáról tesz tanúbizonyságot az a pár sor, amelyet a már elkészült végrendelete alá írt, melyben kéri gyermekeit, hogy őt is hagyják temetetlenül legalább annyi ideig, ameddig a felesége úgy volt, mivel a feleségét nem lehetett eltemetni időben, mert a távolról érkező családtagokat is meg kellett várni, és teste addigra oszlásnak indult.161 *54 Doromb Almanach. TREKK. R.755. 155 Debreczeni Magyar Kalendáriom. Debreczen, [1825]. A példány adatai: Az Országház Antikvárium tizenhetedik könyvárverése. 2010. március 6-án. Katalógus. Összeáll.: MÁRKUS BALÁZS - MÁRKUSNÉ HELYEI MÓNIKA. 84. tétel, 16. p. 156 A gyomai gyülekezet történetének krónikása úgy foglalta össze az ő szolgálatát, hogy az „a szeretet munkája volt”. Lelkipásztorkodása alatt diszes toronygombot raktak a toronyra és egy 12 mázsás harangot is vett az eklézsia. A gyülekezet még 1914-ben élő tagjai nagyon jó véleménnyel voltak róla. Ld.: HarsÁNYI PÁL: A gyomai református egyháztörténete. Mezőtúr, 1914. 12-13. P157 Dávidházy, 1890.113. p. ‘5« DÁVIDHÁZY, 1890. 114. p. >59 Ld.: Durkó Antal: Békés nagyközség története (Történeti és kulturális monográfia). Békés, 1939. 109-110. p.; SZEGEDY KÁROLY: A békési ref. lelkészek. Békés, 1904. 20-22. p. 160 TtREL. DLL. I. 40-41. Dávidházy Sámuel levele feleségéhez, és annak válasza.1846. 161 „Mi után feleségem 16 Maii 850 megholt és gyermekeink haza jöhetése végett
