Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Szabadegyházak helyzete Magyarországon 1945 és 1950 között
94 Egyháztörténeti Szemle XII/2 (2011) felszabadulás után éppen a demokratikus népi kormány rehabilitálta és helyezte vissza rendeletileg minden jogaiba.” A levelükben közlik, hogy az MSZSZ két tagegyháza - a metodista és a baptista - a korábban bevett egyházakkal azonos jogállást élvez, illetve a Szövetséghez tartozó többi felekezet szabad működését a 250.105/1945.V. sz. BM. rendelet biztosítja. A levélírók emellett elhatárolták magukat és az MSZSZ-t a cikkben említett Jehova tanúitól, illetve közölték, hogy egy miniszteri leirat alapján kísérletet tettek a pünkösdi csoportok egyesítésére, azoknak elfogadható bibliai és gyakorlati alapra való helyezésére, hogy az MSZSZ-be fel lehessen őket venni.98 A különböző szabadegyházi felekezetek híveinek lakossági megítélése negatívnak mondható. Tagjaikat nem egy esetben „fanatikus, bigott” embereknek gondolták.99 A lakosság megvetette azt az ismerősét, aki „hívő” lett. Egy adventistákra vonatkozó felmérés szerint a korszakban a nem adventista háttérből az egyházhoz csatlakozók legalább kétharmada szenvedett környezetének ellenállása miatt. Különösen a szülő-gyermek és a férj-feleség viszonylatában fordultak elő viharos jelenetek.100 Az előítéletek miatt természetesen a lakosság egy része idegenkedve fogadta a szabad- egyházi missziós erőfeszítéseket, és néhol előfordultak inzultusok is, elsősorban falvakban.101 A történelmi protestáns egyházakkal az ún. „lélekhalászat”, illetve néhány egyházpolitikai nézetkülönbség mellett (például fakultatív hitoktatás, iskolák államosítása, állam-egyház kapcsolata) a Bibliakiadás területén is konfliktusuk volt. Ravasz László református püspök egy 10 tagú bizottságot javasolt, amelybe négy református, 3 evangélikus, egy unitárius, egy szabadegyházi és egy, a magyar Bibliatársulatot képviselő személy került volna bele. Kiss orvosprofesszor a bizottságban a fele tagságot követelte a szabadegyházak részére. A Nemzetközi Bibliatársulat képviselőjének kifejtette, hogy a szabadegyházak az „ökumeniával” nem társulnak, mert az nem csinál semmit. A Nemzetközi Bibliatársulat képviselője szerint nem többségi alapon, hanem „talentum célzattal” kellene végeznie az ügyet, hogy ne „üzleti vállalkozás”, hanem „misszióügy” legyen. A szabadegyházak a konfliktus áthidalása érdekében egy olyan tíztagú bizottság létesítését javasolták, amelyben az MSZSZ, az Evangéliumi Alliance és a Református Szabadtanács vesz részt. Továbbá az ügy érdekében bibliakonferenciák szervezését javasolták.102 98 MSZSZ levele a Debreczen szerkesztőségéhez. (1949. április 25.) RZ. III-C-27. Hasonló nyilatkozatot adott az MSZSZ az Esti Szabad Szó 1948. október 16-i Csoda és valóság című cikkével kapcsolatosan. 99 A MÓL XIX-B-i-h. 5650/5. 361. dob. (A Magyar Államrendőrség Szikszói Kapitányságának államvédelmi osztálya, 301111/1947. IX. Szikszó, 1947. március 21-i jelentése.) 100 Rajki Zoltán: A Békés megyei adventista megtérési történetek elemző vizsgálata az 1945 és 1956 közötti években. In: Theológiai Szemle, 2000. 2. sz. 108-111. p. 101 Ld. 99. sz. jegyz. MSZSZ jegyzőkönyv. (1947. április 10.) RZ. I-A-14. (BL.) 102
