Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Szabadegyházak helyzete Magyarországon 1945 és 1950 között

92

Egyháztörténeti Szemle XII/2 (2011)

A Magyar Evangéliumi Szövetség vezetőségi munkájában részt vevő MSZSZ vezetők (dr. Kiss Ferenc, dr. Somogyi Imre, Szécsey János és Ungár Aladár) is aláírták a Magyar Evangéliumi Szövetségnek az Evangéliumi Világszövetség londoni központjához, illetve az egyes nemzeti tagozatokhoz 1949 elején írt levelét, amelyben ellenérzéssel fogadták azon törekvéseket, amelyek közös „világnézeti frontba” akarták csábítani a nyugati keresztényeket. Cáfolták a Mindszenty-ügy kapcsán elterjedt nyugati nézeteket, miszerint Magyarországon veszélyben van a kereszténység. Ezzel szemben - írják levelükben - az a helyi tapasztalat, hogy

„országunkban százados álmában felébredőben van az evangéliumi kereszténység, és senkitől sem gátolva hirdeti úton, útfélen, templomokban, evangélizációs telepeken, ifjúsági táborokban, újságokban és rádión Jézus Krisztus üdvözítő evangéliumát. [...] Valóban nem ezek érdekelnék a nyugati protestantizmust, hanem egyedül az, hogy a római egyház nem folytathatja zavartalanul a maga politikai harcát a régi jogaiért és kiváltságaiért.”89

A Magyar Evangéliumi Szövetség fent említett levelének megírásakor már jelentkeztek az államhatalom vallásszabadságot korlátozó intézkedései. Az 1948 és 1950 közötti időszakban érdekes helyzet alakult ki Magyar- országon a szabadegyházak esetében. A felsőbb hatóságok biztosították a megszerzett jogok gyakorlását, helyi szinten azonban korlátozólag léptek fel. Jó példák erre az adventista könyvevangélisták esetei. Belügyminiszteri engedélyük ellenére a helyi hatóság számos helyen megtiltotta működésüket, és komoly atrocitások érték őket.90 Több településen be akarták tiltani az adventista gyülekezet működését. Néhány személyt letartóztattak, és eljárást indítottak ellenük. E sérelmek esetében a Hetednapi Adventista Egyház panaszát a többi tagegyházhoz hasonlóan az MSZSZ tolmácsolta a belügyminiszternek. A megmaradt dokumentumok alapján a történtek tényleges kivizsgálást nyertek, és az esetek többségében a sérelmet orvosolták.91 Problémát jelentett egyes településeken, ha a végidőkről szóló prédikációkhoz iskolai helyszíneket vettek igénybe.92 93 * Az államosítások során a hetednapi adventisták elvesztették 1949 végén a nyomdájukat, illetve 1950 februárjában a kiadóhivatalukat.98 A pünkösdi egyház árvaháza és aggok otthona 1949 júliusában oszlott fel. Az evangéliumi keresztyének gyermek- otthona 1950 nyarán a Népjóléti Minisztérium rendelete alapján került a Gyermekvédő Országos Bizottság kezelésébe.1"* A hatóságok 1949 nyarán a közegészségügyi, szociális és köztisztasági szabályok be nem tartása címén megszüntette az Üdvhadsereg Szabadegyház VIII. kerület Dobozi utca 29.

89 Magyar protestáns vezetők nyilatkozata. In: Szabad Nép, 1949. március 24. 3. p.

90 Raj Ki ZOLTÁN: H. N. Adventista Egyház története Magyarországon 1945 és 1989 között. Bp., 2003. (továbbiakban: Rajki, 2003.) 48. p.

91 Rajki, 2003.48. p.

92 Békés vármegye tanfelügyelőjének levele Fegyverneki József részére. (1948. április 1.) RZ III-c-13.

93 Rajki, 2003.48. p.

9<* Népjóléti Minisztérium 3365/51-17/950. VIII.2. sz. rendelete - 1950. december 9. jegyzőkönyv. (Evangéliumi Pünkösdi Közösség Irattára.)