Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Szabadegyházak helyzete Magyarországon 1945 és 1950 között

Szabadegyházak helyzete Magyarországon 1945 és 1950 között 79

A Magyarországi Szabadegyházak Szövetségének megszervezése

A Horthy-rendszer „szekta-ellenes” politikája több szabadegyházi vezetőt felekezetének vallásszabadsági helyzete javításáért vívott küzdelemre késztetett. Különösen dr. Kiss Ferenc (Keresztyén Testvérgyülekezet), dr. Somogyi Imre (baptista) és Michnay László (adventista) tevékenységét említhetjük meg. 1937-ben a Magyar Evangéliumi Szövetségen keresztül nyújtottak be sikertelenül kérvényt a belügyminiszterhez. Beadványukban kiemelték, hogy az alsóbb fokú közigazgatási hatóságok az egyes vallásos mozgalmakkal szemben eltérően lépnek fel. 1939. május 4-én Dr. Kiss Ferenc orvosprofesszor, a Keresztyén Testvérgyülekezet vezetője, a Magyar Evangéliumi Szövetség alelnökeként Dr. Vitéz Csia Sándor elnökkel közösen megírt levelükben kérték a belügyminisztert, hogy a Szövetségben lévő el nem ismert felekezetek (metodisták, keresztyén testvérgyülekezetek, üdvhadsereg) tevékenységét különböztessék meg az egyéb szektáktól. Továbbá azokat „úgy tekintsék és kezeljék, mint amelyek a vallás szabad gyakorlatáról alkotott törvények szellemében, keresztyén és hazafias szempontból kifogástalanul működnek, s így azoknak működése elé akadályokat ne gördítsenek.”10

A Keresztes-Fischer Ferenc 1939. december 2-i betiltó rendelete utáni jogbizonytalanság a szabadegyházi vezetőket további összefogásra ösztönözte. Már 1942-ben felmerült bennük az igény, hogy a vallásszabadság biztosítása érdekében, továbbá az egyház és az állam szétválasztását kimondó új vallásügyi törvény kiharcolása céljából, közjogi státusuk fenntartása, illetve önállóságuk megtartása mellett együttműködjenek.11 1944. október 5-én a Keresztyén Testvérgyülekezetek, a Magyarországi Baptisták Szövetsége, a Magyarországi Bibliakövetők Felekezete,12 * * illetve az Üdvhadsereg vezetői Michnay László adventista elnök javaslatára elhatározták, hogy az 1943. október óta közöttük fennálló baráti kötelék megerősítésére „szoros és szerves evangéliumi alapon álló kapcsolatot” teremtenek, „melynek célja hazánkban a lelkiismereti szabadság és a vallás szabad gyakorlatának védelmezése és előmozdítása”.*3 A szervezetnek később - valószínűleg 1945 márciusában - adták a Magyarországi Szabadegyházak Szövetsége nevet. A Szövetséghez még ebben a hónapban csatlakoztak az

et. al., 1945.) 15-16. p. - Az Evangéliumi Szövetség 1949. évi imahetének megnyitó ünnepségén a Zeneművészeti Főiskola nagytermében dr. Kiss Ferenc az Evangéliumi egység és ébredés címmel tartott előadásában példaként állította be Szovjetuniót, ahol a nagy forradalommal párhuzamosan elindult egy hatalmas lelki ébredés, amelynek eredményeként több millióra becsülte az evangéliumi hívők számát. „A protestáns magyaroknak kötelességük az egész magyarság Isten szerint való ébredéséért tusakodni” - mondotta Kiss Ferenc. Az Út, 1949. június 9-15. 3. p.

10 Dr. Kiss Ferenc és dr. vitéz Csia Sándor belügyminiszterhez írt levele (1939. május 4.) RZ. I-A-i. (A Baptista Levéltárban a Magyarországi Szabadegyházak Szövetsége, illetve a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa iratai rendezetlenek. Az ott elkészített másolatokat a saját gyűjteményemben rendeztem. Az ott elkészített másolatokat továbbiakban BL. rövidítéssel jelzem.)

11 MSZSZ jegyzőkönyv (1950. január 17.) RZ. III-B-14.

12 A Hetednapi Adventisták Felekezete 1939. december 2-ai betiltását követően

Magyarországi Bibliakövetők Felekezete néven legalizálta működését 1941-ben.

'3 MSZSZ jegyzőkönyv. (1944. október 5.) RZ. III-B-i.