Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Erdélyi katolikus rítusok autonómiája 1848-ban
Erdélyi katolikus rítusok autonómiája 1848-ban 65 A beadványok hatására Eötvös József kérte is Hám Jánostól, hogy a kérdést érdemben tárgyalják a tervezett nemzeti zsinaton. Levelében36 a következőket írja: „Annak, hogy a vallás oktatás melyben minden alkotmány a rendnek egyik legfőbb biztosítékát találja a román ajkú katolikus honpolgárok között mentői czélszerűbben rendeztessék el nem csak a katolikus egyháznak magának a magyar alkotmány s nemzetiségek érdekében szükséges immár beállván szíves méltánylattal vettem a Munkácsi görög szentszék, úgy a N[agy] Váradi és Fogarasi g[örög] e[gyesült] püspökök által hozzám intézett s az első által ugyan Munkácson, de a két utóbbi által helyesebben Balásfalván leendő görög katolikus érsekség, úgy N[agy] Bányán egy új szinte görög katolikus püspökség felállítását szorgalmazó három rendű felterjesztményeket - s valamint részemről eme felállíttatni szorgalmazott egyházi méltóságok alapítását az összes álladalomra nézve egyedül üdvös eredményeknek ítélvén e három rendű felteijesztvényben előhozott alapos indokokkal igen is méltánylani tudom - úgy azokat Herczegségednek azon meggyőződés szülő reményem kifejezése mellett küldöm át, miszerint Herczegséged a legközelebb tartandó zsinatban ez ügyet az összes püspöki kar elébe terjesztve, felkarolandja az alkalmat, mellyel ez üdvös czél elérése legbiztosabban eszközölhető lészen. Fölkérvén egyúttal Herczegségedet, mi szerint mellőzve ez alkalommal a Lugosi püspökség felállítása körüli kérést, egyedül a Balásfalvi érsekség és N[agy] Bányai püspökség alapítására vonatkozva e kettőnek mi módóni ellátásukról s a felállítandó érsekségnek a magyar katolikus egyház körében leendő jogviszonyáról vé- leményes javallatát nékem fel mutatni szíveskedjék.” A görög katolikus egyház önállóságának erősítésére az elmaradt nemzeti zsinat miatt nem kerülhetett sor, ami az erdélyi román görög katolikusok37 esetében az ellenforradalom szolgálatába való sodródásban játszott szerepet. Az elmaradt nemzeti zsinaton érdemben tehát a görög katolikus kérdést sem tárgyalni, sem megoldani nem lehetett. A nemzeti zsinat tervezett tárgyalási pontjai közt eredetileg a kérdés nem is szerepelt. Mégsem állítható, hogy annak keretében erre a kérdésre nem is tértek volna ki. A nemzeti zsinatot megelőzően ugyanis az erdélyi/gyulafehérvári egyházmegye esetében is a tervezett pontokon kívül újabbak javaslására is sor került. Sajátos módon a görög katolikus kérdésben is. Az erdélyi egyházmegyei zsinatot előkészítő kerületi tanácskozások után Kovács Antal brassói plé36 A vallás- és közoktatásügyi miniszter levele Hám Jánoshoz. Pest, 1848. augusztus 28. - EPL. File 151. / MOL 795. mikrofilm. EPL. Hám János kinevezett prímás egyházkormányzati iratai. 4094/843. sz. 37 Nem minden görög katolikus közösség esetében volt ez így. Releváns ellenpélda a munkácsi görög katolikus egyházmegye, amelynek püspöke elkötelezett szabadságharc-párti volt. Popovics Bazil egyházmegyés püspök a szabadságharc leverése után felfüggesztésre került, egyházmegyéje exponáltan hazafias magatartást tanúsított 1848-49-ben. Vö. BENDÁSZ ISTVÁN: Az 1848-1849-es szabadságharc és a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye. Ungvár, 1997.
