Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Erdélyi katolikus rítusok autonómiája 1848-ban
Erdélyi katolikus rítusok autonómiája 1848-ban 63 E helyzetkép bemutatása után megfogalmazzák javaslatukat is. A javaslat alapgondolata, hogy „a helybeli fekvést, a püspöki Székkeli közlekedést tekintve alkalmatosakban gyakorolhatja a Zaránd vármegyei katholikusok feletti püspöki hatóságot az Erdélyi, mint a Csanádi püspök”. Kitérnek arra is, hogy az esperesi kerületek létrehozásában is az erdélyi római katolikus, bányavidéki esperesi kerülethez való tartozása az érintett plébániáknak azért is előnyös, mert a Csanádi egyházmegyének e térséghez legközelebb eső plébániája is, a ,,M[onyoszai,] melytől körül belül három posta állomásra” esnek az eddig erdélyi egyházmegyéhez tartozó plébániák. Arra is utalnak, hogy tekintve Erdély uniójának közelségére, semmi komoly indok nem támasztja alá az egyházmegye területi átrendezését. A felsorolt érvek és javaslatok végső kicsengését az átirat záró soraiban foglalják ösz- sze: „Minthogy tehát közkormányzati tekintetből a kérdéses plébániáknak visszakapcsolását mi sem igényli, egyházkormányzati tekintetből pedig azoknak az erdélyi megye melletti meghagyatását a fellyebb kitett körülmények szükségessé teszik, véleményünk oda terjed, hogy az 1787 évben ideiglenesen történt átmegyesítés jövőre ne csak fenntartassék, hanem pápai jóváhagyás kikérése, s megszerzése által szentesíttessék is, szintúgy mint 1775 évben az Esztergomi, Nyitrai, Egri, Pécsi, Csanádi, Veszprémi, Győri s többi megyékben történt határbéli változások pápai bulla által törvényesítettek.” Kovács Miklós püspök a Csanádi javaslatot elfogadta, s ennek szellemében fogalmazta meg a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz kelt felterjesztését, amely engedélyezte is az érintett plébániáknak a Kovács Miklós erdélyi római katolikus püspök joghatósága alatti maradását. Miközben a római katolikus egyházmegye esetében az adminisztrálás gondjait megoldották, a görög katolikusok számára egyházkormányzati gondot s egyben a nemzeti törekvéseket is támogató lehetőséget jelentette a térség hovatartozásának rendezése. Erdélyi Vazul váradi görög katolikus püspöknek a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz írt beadványában34 azt fejtegeti, hogy a Zaránd megyei plébániáknak inkább hozzanak létre Nagybánya központtal egy új püspökséget, amelyhez csatolni lehetne a munkácsi püspökség „oláh ajkú” plébániáit, ezek a munkácsi románok úgyis már 1802-ben kértek oláh püspököt. 34 Erdélyi Vazul váradi görög katolikus püspök beadványa a vallás- és közoktatás- ügyi miniszterhez. Nagyvárad, 1848. augusztus 13. - Esztergomi Prímási Levéltár. (továbbiakban: EPL.) Fond 1309. (= Hám János prímás 1848-49.) File 117. / Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MÓL.) 795 mikrofilm. EPL. Hám János kinevezett prímás egyházkormányzati iratai. 640. sz. (Másolat.)
