Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - TANULMÁNY - Szász Lajos: Egy több évszázados református "ároni ház": a Dávidházy család története
Egy több évszázados református „ároni ház” 19 tanulóknak volt a vezetője, de fiatalon, 1778-ban, szuplikálás, a kollégium számára történő adománygyűjtés közben halt meg.?8 2.6. Dávidházy IV. János élete A 19. században elkezdett családtörténet, melynek fonalán továbbhaladunk, Dávidházy II. Mihály unokájával folytatódik. Ő II. Sámuel fia, akiről, mint fentebb láttuk, édeskeveset tudunk. A család története, az „Aranykönyvben” megírt krónika gyakorlatilag vele kezdődik el, Dávidházy IV. Jánossal, a családi iratok felmenőinek csupán a neveit említik meg. Innentől kezdve tudjuk követni a család majd minden tagjának életét, feltűnnek végre az eddigi forrásokból majd teljesen kimaradó lányok, asszonyok és feleségek, még színesebbé téve a családtörténet alkotta képet. Dávidházy IV. János 1758-ban született?? az Arad vármegyei Agya községben, mely ma Romániához tartozik.* 100 Tanulmányait Hódmezővásárhelyen101 és Debrecenben, a református kollégiumban végezte. Debrecenben 1778-ban szubszkribált.1021786-ban Poroszlóra került, ahol a helyi iskola rektora lett, külföldi akadémiákra szeretett volna menni, de nem sikerült, valószínűleg nem kapott útlevelet, ezután inkább megházasodott, 1787-ben elvette a nemesi származású Könyves Tóth Máriát, egy debreceni könyvkötő lányát, a későbbi híres debreceni református lelkész, Könyves Tóth Mihály nagynénjét.10s 1789-ben végül tízhónapnyi időtartamra mégiscsak elutazott Bécsbe tanulni és tapasztalatot gyűjteni, ismerősöket szerezni, ahonnan 1790 májusában érkezett haza.104 1790-ben Hódmezővásárhelyre került, ahol a helybeli, ?8 Bakóczi, 1887. II. köt. 132-133. p. ?? Vö. Szász Lajos: Egy falusi református lelkész és családja a 19. századi Magyarországon. In: Századok. Tanulmányok a 200 éve született Horváth Mihály emlékére. Szerk.: Bojtos Anita - Novotnik Ádám. Bp., 2010. (Acta Historica Collegii de Iosepho Eötvös Nominati - Series I., Nr. I.) 179-191. p. 100 Életrajzát a fia, Sámuel állította össze, és a családi krónikában örökítette meg. TtREL. DLL. I. 3. 2-3. 101 Az iskolában a praeceptori tisztet is ellátta az elemisták osztályában. IMRE MIHÁLY: A város művelődéstörténete 1848-ig. In: Hódmezővásárhely története. A legrégibb időktől a polgári forradalomig. Főszerk.: NAGY ISTVÁN. Hódmezővásárhely, 1984.1. köt. 639. p. 102 Bakóczi, 1887. II. köt. 200. p. 103 Könyves Tóth Mihály: Életrajzi jegyzetek. In: Uő: Emlékirat a tiszántúli református egyházkerület életéből (1855). Debrecen, 1996. (Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani V.) (továbbiakban: Könyves Tóth, 1996.) 7. p. Érdekes módon minderre csupán Könyves Tóth Mihály önéletrajzából derül fény, a Dávidházyak családi krónikája egészen más, úgy látszik téves adatot közöl. 104 A magyar peregrinusokkal foglalkozó szakirodalom, az egyetemi matrikulák kiadásai nem említik, ebből sejthető, hogy az egyetemre, amelynek nem is volt protestáns teológiai fakultása ekkor, be sem iratkozott. Elképzelhető az is, hogy nem Bécs volt az úticélja, csak nem engedték tovább. A vonatkozó, Béccsel kapcsolatos szakirodalomra legújabban: KISS JÓZSEF MIHÁLY: Magyarországi diákok a bécsi egyetemen, 1715-1789. Bp., 2000. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban, 2.)
