Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 1. szám - DISPUTA - Csepregi Zoltán: Kálvin hatása Magyarországon és Erdélyben 1551 előtt?

Kálvin hatása Magyarországon és Erdélyben 1551 előtt? 167

tartottak). Ami az országgyűlés előtörténetéhez leginkább tartozhat: éppen 1547-ből van adat anabaptisták tömeges bevándorlására.70 Ezekhez az adatokhoz viszonyítva érthető a jelző: „akik még az országban vannak”. Minthogy pedig az 1548 előtti időből nincsen adat magyarországi szervezett szakramentárius közösségekről,71 a szakramentáriusok esetében szintén fontos kitétel: ilyeneket senki se merjen befogadni az országba. A szakramentárius szó alatt ugyanis az adott kontextusban a morva utraquisták körében hódító zwingliánus és schwenckfeldiánus irányzatokat érthetjük.72 Nyilvánvaló, hogy a király a Morvaországból bevándorolt és elsősorban Nyugat-Magyarországon egyes uradalmakban letelepedett hutteriták, cseh testvérek és más vallási disszidensek kiűzését próbálta elérni - de nem a magyarországi, hanem éppen a cseh és az osztrák tartományokban szerzett kellemetlen tapasztalatai miatt.

Miért adta ki Heltai Bucer úrvacsora-traktátusát?

A Bernhard által tárgyalt dogmatikai témák közül Dévai úrvacsora- felfogására, az elhíresült media sententia-ra.73 74 75 szándékosan nem térek ki, mert ez összetettebb kérdés annál, hogy sem egy vitacikkben tisztázható legyen.7'* Röviden reagálok viszont arra a felfogásra, mely szerint Heltai Gáspár 1550-ban „nyilvánvalóan sacramentarius befolyás alatt állt”.75 Bernhard alapvetően abból következtet erre, hogy Heltai 1550-ban kiadta Bucer úrvacsorái traktátusát (RMNy 84). Ezt a gondolatmenetet több ponton is korrigálni kell.

Először is nem mindig elég azt vizsgálni, hogy egy nyomdász milyen teológiai tartalmú műveket jelentet meg, erre számtalan egyéb motívuma is lehet azon kívül, hogy gondolataikat egyetértőleg kívánja terjeszteni. Heltai

70 Beck, 1883. 165., 177-180. p.; ETE. 4. 564. p.; Zieglschmid, 1943. 264-265., 317-320. p.

71 Buzogány Dezső a szebeniek 1544. december 24-i levele alapján (WA.B. 10,715- 716. p., nr. 4055.; MBW. nr. 3767.: „propter Sacramentarios”) számol a szakramentáriusok ekkori erdélyi jelenlétével, holott ez a kitétel egyszerűen a brassóiakat illető nyilvánvaló inszinuáció. BUZOGÁNY DEZSŐ: Melanchthon úrvacsoratana levelei alapján. Debrecen-Bp., 1998-1999. (Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek 1.) 94. p., 193. j.

72 ROTH KEGEL, Martin: Mährische Sakramentarier des zweiten Viertels des 16. Jahrhunderts: Matej Poustevnik, Benes Optát, Johann Zeising (Jan Cizek), Jan Dubcansky ze Zdenina und die Habrovaner (Lulcer) Brüder. Bibliotheca dissidentium. Répertoire des non-conformistes religieux des seiziéme et dix- septiéme siécles 24. Baden-Baden, 2005.

73 Bernhard, 2009.738. p.; Bernhard, 2010.45-46. p.

74 A probléma megoldásához közelebb visz: BUCSAY, MIHÁLY: Die Lehre vom Heiligen Abendmahl in der ungarischen Reformation helvetischer Richtung. In: Deutsche Theologie, 1939. 261-281. p. (továbbiakban: BUCSAY, 1939.); RITOÓKNÉ SZALAY ÁGNES: Dévai Mátyás egy ismeretlen levele? In: Diakonia, 1984.1. sz. 17-23. p.; RÉVÉSZ IMRE, ifj.: Bucer Márton és a magyar reformáció. In: Theologiai Szemle, 1933.18-29. p., 20-24. P-; Révész, 1946. 445-448. p.; Bucsay-Csepregi, 2006.431. p. (Nr. 32.); Csepregi, 2009.169-172., 185-186. p.

75 Bernhard, 2009.742. p.; Bernhard, 2010. 51. p.