Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Ozsváth Judit: Az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség Egyetemi és Főiskolai Szakosztályának tevékenysége Márton Áron és György Lajos elnöksége idején
Az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség 133 erdélyi katolikus mozgalom megszervezésére vállalkoztak. Ez utóbbi érdekében Gál József, Laczkó László és Venczel József, Márton Áron vezetésével - és az Erdélyi Római Katolikus Státus anyagi támogatása mellett27 — tíz székelyföldi falu28 fiataljait keresték fel, és tartottak számukra szociális és világnézeti kérdésekről szóló felvilágosító, oktató előadásokat. A püspöknek küldött beszámolójában Márton Áron részletesen ismertette falujáró programjukat, és elbeszélte útjuk során szerzett tapasztalataikat is. „Mindenik faluban az előadásokra átlag 200 legény és fiatal házasember jött össze. Legtöbb helyen az elöljáróság is részt vett. A megnyilatkozásokból az állapítható meg, hogy a földműves közönség még mindenütt a kezünkben van, vezetésre és alakításra alkalmas anyag, csak kézbe kell venni”- jegyezte fel. Márton Áron figyelme a Csíkszeredái és kézdivásárhelyi katolikus értelmiség tagjaival való találkozóra is kiterjedt, akik ígéretet tettek a társadalmi és gazdasági kérdések keresztény szempontú tárgyalására és városi és falusi ifjúsági egyesületekben tartandó előadások által, illetve az általuk is szerkesztett sajtótermékek útján történő propagálására.29 A szociális csoport tagjai különös hangsúlyt fektettek a keresztény munkásmozgalom megszervezésére,s° és gyakorlati munkát vállaltak a Kör adta ki először a magyar nyelvterületen. 27 A Státus igazgatótanácsának 1933. január 11-iki üléséről készült jelentés értelmében - mivel „a Kör tevékenysége legkomolyabb figyelmünkre s legmesszebbmenő támogatásra érdemes” - az igazgatótanács a prézesnek és társainak útiköltségre és egyéb felmerülő kiadásokra 5000 lejt adományozott „abból az összegből, melyet a katolikus munkásszervezetek megalakulására egy névtelen bocsátott rendelkezésre”. EKSL. IV. 4/b. 408. d. 3170/1932. alapszám, 70/1933. ikt. sz. 28 Márton Áronék olyan településeket választottak (Csikszentgyörgy, Csikszentmárton, Csekefalva, Csíkszentsimon, Csatószeg, Kozmás, Lázárfalva, Nagykászon, Kászonújfalu, Kézdiszentlélek), amelyekben a kommunista agitáció már megkezdte aknamunkáját. Vö.: Márton Áronnak a gyulafehérvári püspökhöz írt, a székelyföldi kőrútról szóló beszámolója. 1933. január. EKSL. IV. 4/b. 408. d. 3170/1932. alapszám, 70/1933. sz. 29 Amint az a püspöknek küldött beszámolójából kiderül, az 1932/33-as esztendő fordulóján (1932. december 27. és 1933. január 4. között) megejtett falujáró útja során szerzett tapasztalatai megerősítették Márton Áronban a népnevelés fontosságát, mely munka szervezését alig kilenc hónap múltán az induló Erdélyi Iskola hasábjain is felvállalta. 3° A szociális csoport elszánt munkavállalásáról tanúskodik nyilatkozata: ,A helyzet felismerése halasztást nem tűrve követeli a biztos és nyilt állásfoglalást. A kolozsvári katolikus főiskolások szervezete ennek a parancsszerű szükségnek engedelmeskedett midőn meglátva a magyar középosztály holtbizonyos útját, amely az elproletarizálódás felé vezet és ismert földmívelő és ipari dolgozó tömegeinek nőttön-növő nyomását, a két osztály szolidaritását hirdetve, állást
