Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Ozsváth Judit: Az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség Egyetemi és Főiskolai Szakosztályának tevékenysége Márton Áron és György Lajos elnöksége idején
Az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség 129 tárgyaló előadásokat, és Baráth Béla gyulafehérvári teológiai tanár Quadragesimo Anno című pápai enciklikát, illetve az új-rendi társadalom elképzelését ismertető előadásait. Az ő beszédei nyomán találkoztak az „ifjú katolicizmus” eszméje által fűtött diákok ennek az új eszmeáramlatnak a szociális programjával. „Akárcsak a katolikus akció, az ifjú katolicizmus is visszatérés az örök igazságokhoz, azoknak modern megvizsgálása és megvilágítása, a kor szükségleteihez méretezett és alkalmazott átértékelése, az evangélium és az apostolok cselekedeteinek revíziója. Annak a határozott körülírása és a tömegekkel való megértetése, hogy a katolicizmus világnézet, »vallásosság, melyet tömeg-megnyilvánulásokban hitéletnek nevezünk és mindazoknak az elveknek és igazságoknak összessége, amelyek szerint társadalmi és gazdasági életünket fel kell építeni« (Czvank László). Vagyis a katolicizmus az az összefogó erő, mely a maga organikus egész világnézetén keresztül megmagyarázza az élet minden megnyilvánulását, azokat a maga célja felé irányítja és »mindent a legfőbb szempont alá csoportosít«. Az ifjú katolicizmus végeredményében »akarja isteni erőinek teljességében az emberre szabott, az élet minden síkját átható és átformáló kereszténységet«. (Márton Áron) [...] Az ifjú katolicizmus, mivel világnézet, »jogosan szól hozzá a politikai és gazdasági élet problémáihoz, kötelessége irányelveket szabni az élet ilyen kérdéseiben, annál is inkább, mert azok nem egyszer határkérdések az egyház és a katolicizmus sajátos, valláreskölcsi kérdéseivel.« (Baráth Béla) Éppen ezért az ifjú katolicizmus programja a katolikus tömegek forradalmasítása (öntudatosítása) mellett főképp két célkitűzés közé csoportosul: akarja a vagyon igazságosabb elosztását és a mai társadalmi élet reformját”- hirdetik az Erdélyi Lapok újság Fiatalok c. rovatában.'3 Az írás részletesen taglalja az új eszme programjellegét, amely a követőktől hivatástudattal való szervezkedést és összefogást kíván. A megizmosodó kolozsvári újkatolikus ifjúsági mozgalom komoly bemutatkozása volt az Erdélyi Tudósító „fiatalok száma”. 1932 tavaszán Veress Endre szerkesztő átengedte nekik a pünkösdi számot; annak hatvan lap terjedelmű, gazdag és változatos tartalmú anyagát Venczel József segítségével Márton Áron szerkesztette. E hatásos bemutatkozás égjük írásában Márton Áron - az Erdélyi Fiatalokkal vitázva - határozottan kijelentette, hogy „világnézeti függetlenség nincs”, ám ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a világnézeti hovatartozás nyűt megvallása nem akadálya, sőt egyedül reális alapja a nagy közös feladatokban való együttműködésnek.1« „Ezer pont van erdélyi magyar életünkben - írja ahol minden jószándékú erő összefogása lehetséges és szent parancs.” Ugyanabban a lapszámban Venczel József a régi középosztály csődjét és az "3 Erdélyi Lapok, 1932. 5. sz. 120. p. '4 Vő.: MÁRTON ÁRON: Világnézeti függetlenség. In: Erdélyi Tudósító, 1932. 10. sz. 397-399- P-
