Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kárpáti Zoltán Endre: A pálos rend elleni 1951-es koncepciós per formálása és előzményeinek bemutatása

A pálos rend elleni 1951-es koncepciós per formálása

93

történteket, nem tudatosan összehangolt, központilag megszervezett rajtaütéseknek. De vajon ez a feltételezés helytállóPs1

Köztudomású volt, hogy Darányi Imre tanyáján megjelent két szovjet katonaszökevény. A korabeli állapotokra tekintettel egyértelmű, hogy nem békés szándék vezette őket. A családfő utasította fiát és feleségét a P. Homonnaytól ránk maradt kézirat szerint: „Fogjátok le az erősebbet, míg én a gyöngébbel végzek.”32 Tapodi János — a szomszédos tanyáról - segédkezett eltemetni a két szovjet katonát.33 A termőföldön temették el őket. A meglazított föld felett a rozs magasabbra nőtt, így találták meg a tetemeket.34 Több gazdát viszont a fosztogatók lőttek agyon. Egy Csányi nevezetű gazda 1944-ben halt meg a tanyáján, még Farkasnak a felesége és édesanyja végignézték búvóhelyükről, ahogy a gazdát agyonlőtték „mint egy kutyát”.35 Ezek az atrocitások, melyek a háború szomorú velejáróiként hétköznapivá váltak, természetszerűleg szülték meg a helybeliek válaszreakcióit. A későbbi, 1951. május 10-i kihallgatásán Tóth Illés azt vallotta, hogy Darányi gazda volt az első, aki szovjet katonát ölt.36

P. Vezér Ferencet 1945-ben háborús bűnökért eljárás alá vonták, de sikerült magát tisztáznia a szerzetesnek.37 Akkor még nem került szóba a polgárőrségben betöltött szerepe. Egy - túlságosan lelkes - prédikációja szolgált a feljelentés alapjául, amiben természetesen nem buzdított tevőlegesen a szovjetek katonák elleni8 Sőt ez szóba sem került. Az 1945. április 2-án elhangzott prédikációjában a - feljelentők szerint - a húsvéti feltámadást összefüggésbe hozta az aktuális politikai helyzettel, azaz áttételesen utalt a nehéz időkben való kitartás szükségszerű jutalmára, amely elhozza a magyar feltámadást.39 Ezen a ponton megállva, kezdjük vizsgálódásainkat a feljelentők személyénél, akik később az ügyben tanúként lettek kihallgatva. A főtárgyaláson „érdektelennek” mondott Csizmadia József így kezdte vallomását: * 33 34 35 * 37 * 39

3* Volt alkalmam megismerkedni a tanyasi emberekkel, akikben máig él P. Vezér Ferenc alakja. Tisztelet övezi őt most is. Úgy emlékeznek rá, mint hősre. A vélemények ma is megoszlanak a szovjet katona haláláról. Általában lehetségesnek tartják, hogy egy dulakodás során, önvédelemből emberölés történt. Vö.: Aczél, 2007. 247. p.

32 HoMONNAY Sándor Miklós: Pálosszentkút és a pálosok története 1944-től 1951-ig. valamint a börtön és következményei. [Kézirat, é. n.] (továbbiakban: Homonnay.) 6-7. p.

33 ÁBTL. 3.1. 9. V-96674 / 7 / 199. p.

34 Homonnay. 7. p.

35 Homonnay. 8-9. p. (A Farkas család életben maradt tagjai személyesen mondták el a történteket P. Homonnaynak.)

35 ÁBTL. V-96674 /4/16. p.

37 CSESZKA, 2007. 276. p.

3» ÁBTL. 3.1. 9. V-996 / 3. p.; Szabó, 2001.25. p.; Balogh-Szabó, 2002.35. p.

39 ÁBTL. 3.1. 9. V-996 / 3. p.