Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kárpáti Zoltán Endre: A pálos rend elleni 1951-es koncepciós per formálása és előzményeinek bemutatása

A pálos rend elleni 1951-es koncepciós per formálása 91 nyugati fogadtatásából. Ez óvatosságra és sokkal összetettebb koncep­ciós per kidolgozására sarkallta őket.22 P. Vezér Ferenc tevékenysége A kutatatott téma szempontjából P. Vezér Ferenci személye központi jelentőséggel bír, ezért megpróbálom szerepét jobban feltárni, ismer­tetni. A pálosszentkúti, erősen vallásos katolikus tanyavilágban nagy közmegbecsülésnek örvendtek a pálosok. A szerzetesek példamutatóan vallásos, kétkezi munkát sem nélkülöző szegényes élete megszerettette a pálos atyákat és testvéreket a tanyasi emberekkel. A „fehér barátok” hétköznapjai majdnem olyan küzdelmesek voltak, mint az egyszerű homoki népé. Amikor a dúló, fosztogató, nőket megerőszakoló szovjet katonáktól már nem volt nyugalom a tanyavilágban, a kecskeméti rendőrkapitányság kezdeményezte a polgárőrség felállítását. Ennek vezetésére P. Vezér Ferencet kérték fel, aki elvállalta a szolgálatot. A tanyák védelmét 1945 tavaszáig látták el.* 24 Ennél a pontnál felmerül az első kérdés, amely azonnal bizonyta­lanságot szül. Miért éppen P. Vezér Ferencet kérték fel erre a feladatra? Vitéz Dr. Endre László, a földesúr október 20. előtt családjával együtt Velembe távozott.2-? A nyilas kormányban vállalt kormányzati szerepe miatt nem várhatta meg a közeledő oroszokat. Előtte még elbúcsúzott P. Bolyós Ákostól, a pálosszentkúti kolostor perjelétől. Egyedül Kiskun­félegyháza polgármestere maradt a posztján, akinek védelmi tevékeny­22 MOL. M-KS 276. f. 54. / 142. ö. e. Tervezet egyházpolitikánk módosítására. MDP Titkárság jegyzőkönyve 1951. május 4.: ,A per politikai vonala a kö­vetkező legyen: a./ a vádlott pálos-szerzetes gyilkosságainak elkövetésénél szövetkezett a népi demokrácia esküdt ellenségeivel, ellenforradalmi szerve­zetet épített ki és ebben a munkájában támaszkodott nemcsak saját rendjé­re, hanem az egész klerikális reakcióra, beleértve a püspöki kart. b./ A per­nek bizonyítani kell, hogy a vádlott püspökök a régi rend visszaállítását akarják, esküdt ellenségei a népi demokráciának, illegálisan dolgoznak elle­ne, megszegik törvényeit, kémkednek, valutaüzleteket kötnek stb... Ezek a püspökök csalárdul írták alá az állammal kötött egyezményt, egy pillanatra sem gondoltak az egyezmény becsületes betartására, nem lehet tehát rájuk bízni az egyezmény betartásáról való gondoskodást sem. c./ A pernek bizo­nyítani kell, hogy a legfontosabb szerzetes rendek, megszegve az egyez­ményt és az állam törvényeit, illegalitásba vonultak, szervezett államellenes működést fejtettek ki a reakciós püspökök tudtával és segítségével, d./ A pernek bizonyítania kell, hogy a szerzetes rendek és tagjaik erkölcsi mo­csárban éltek.” 23 Vezér Ferenc (1914-1951) 1935-től a pálos rend tagja. Teológiát tanult, majd 1940-ben pappá szentelték. 1944-től 1946-ig - kisebb megszakítással - a pálosszentkúti kolostorban élt. A pálosszentkúti polgárőrség parancsno­ka volt 1944. december 13-tól 1945. március végéig. 1951. augusztus 3-án a Grősz-per IX. rendű vádlottjaként kivégezték. 24 Szabó, 2001.24-25. p 2? Bolyós Ákos: Visszaemlékezések. (Kézirat, 1980.] (továbbiakban: Bolyós, 1980.) 57. p.

Next

/
Thumbnails
Contents