Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kárpáti Zoltán Endre: A pálos rend elleni 1951-es koncepciós per formálása és előzményeinek bemutatása

A pálos rend elleni 1951-es koncepciós per formálása és előzményeinek bemutatása

Kárpáti Zoltán Endre

A tudományos kutatás szempontjából három fő pillérre támaszkodtam munkámban. Elsődleges információval szolgálnak a levéltárak, ahol a vizsgált adatok, peranyagok segítik a kutatót.1 Ezek a források gazdag tárházai, egyben kiindulópontjai az adatgyűjtésnek. Ugyanakkor a vizsgált korszak iratait csakis gondos forráskritikával szabad feldolgozni. Jelentős segítséget adtak az egykori pálos atyák önéletírásai, visszaemlékezései is. A két különböző megközelítési módnak az összeegyeztetése, fontos útmutatást ad az ÁVH szemlélete, terminológiája mögött megbújó lényegi elemek kiszűrésére. Végezetül a szakirodalmakat említem, amelyek részben feldolgozták a vizsgált korszak koncepciós pereit. Itt elsődlegesen a Mindszenty-,2 3 4 5 és a Grősz-per publikációira gondolok^ amelyekben utalás szinten megjelennek a pálosok ellen meghúzódó vonulatok. Ezekkel összevethettem saját meglátásaimat, építkezhettem belőlük, vagy a rendi forrásokra támaszkodva kritikával élhettem. A tudományos igényű értékelést, a következtetések levonásának e három kritériuma mentén haladva állítottam össze.

A pálos rend szerepvállalása a magyar közéletben

Akaratlanul felmerül a kérdés az 1934-ben Lengyelországból visszatelepített ősi, magyar eredetű pálos renddel kapcsolatban, miként vívott ki maga ellen akkora ellenszenvet a kommunisták szemében, hogy olyan drasztikus intézkedéseket foganatosítottak a Rend és tagjai ellen, mint amire 1951-ben sor került.

Az 1937-es évről azt írja P. Zembrzuski,4 hogy a Sziklatemplomnak - a Rend magyar alapítása miatt - különleges nemzeti jellege volt, amit a katolikus vezetők előszeretettel felhasználtak vallásos, de nemzeti ünnepségek megrendezésére is.r> Ez a tendencia csak erősödött az 19381 Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MÓL.); Állambiztonsági szolgálatok Történeti Levéltára (továbbiakban: ÁBTL.); Budapest Fővárosi Levéltár (továbbiakban: BFL.); Bács-Kiskun Megyei Önkormányzati Levéltár (továbbiakban: BKMÖL.)

2 Gergely Jenő - Izsák Lajos: A Mindszenty-per. Bp., 1989.; Gergely Jenő: A Mindszenty-per. Bp., 2002.; Balogh Margit: Mindszenty József, 1892- 1975, Bp., 2002.

3 Szabó Csaba: Egyházügyi hangulat-jelentések, 1951, 1953. Bp., 2000. (továbbiakban: Szabó, 2000.); Uő: A Grősz-per előkészítése, 1951. Bp., 2001. (továbbiakban: Szabó, 2001.); Balogh Margit-Szabó Csaba: A Grősz-per. Bp., 2002. (továbbiakban: Balogh-Szabó, 2002.)

4 P. Zembrzuski Mihály volt az 1934-es visszatelepüléskor a magyarországi pálos rendtartomány lengyel származású rendfőnöki megbízottja.

5 P. Zembrzuski nem hajlott a szerzetesi fegyelem és életpéldától sok szempontból távol eső nemzeti romantika irányába. Ez ellen sokat küzdött, mert