Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Somodi Imre: A pécsi Jézus Társasági Pius Kollégium alapítása
78 Egyháztörténeti Szemle XI/1 (2010) A terveket Rómában kellett jóváhagyás végett bemutatni. 1912. május 27-én Kotier János a generális nevében levelet küldött a provinciálisnak Rómából, amelyben a kollégium terveit véleményezte, és módosításokat javasolt rajta.59 Pilch jelentette, hogy az építkezés várható költségei a Rómában elfogadott tervek szerint 1 millió koronával fogják meghaladni a korábban prognosztizált összeget. Anyagi okok miatt a terv ily módon nem volt megvalósítható. A terveket egyszerűsíteni kellett: ezzel Jablonkayt bízták meg. Felmerült az az elképzelés is, hogy az épületegyüttest ne egyszerre építsék fel, hanem szakaszosan. Jablonkay szükségesnek találta, hogy néhány nagyobb jezsuita kollégiumot megvizsgáljon építészet, berendezés szempontjából. 1912 decemberében el is látogatott Kalksburgba, Innsbruckba és Feldkirchbe. Alaposan tanulmányozta az épületek szerkezetét, a térkihasználást, a közműveket, a berendezést stb., s mindezek költségeit. Ismereteket szerzett az intézmények szervezeti felépítésével és vezetésével kapcsolatosan is. A Bécs közelében fekvő Kalksburg jezsuita kollégiuma a Pius mintájának is tekinthető. Kalksburg példája gróf Zichy Gyula kalksburgi tanulóéveinek köszönhetően is erős volt.59 60 Jablonkay hazatérve tárgyalt az építésszel, aki 1913 januárjában elkészítette a módosított tervet.61 Az építkezés költségeinek fedezéséhez Zichy Gyula államsegélyt kért a VKM-tól. A minisztérium meg is adta az igényelt államsegélyt: a gimnázium építéséhez 350 000, az internátus építéséhez 200 000 koronával járult hozzá. Az összesen 550 OOO korona államsegély folyósításának módja az volt, hogy a püspök 550 000 korona hitelt vesz fel, amelyet a VKM törleszt. A legkedvezőbb hitelajánlatot a pécsi székeskáptalan tette, ezért a püspök vele kötött szerződést az államsegélyen alapuló hitel felvételére.62 A építkezési segély feltételeként a VKM bekérette a leendő épület terveit. Ekkor derült fény egy olyan körülményre, amely eddig Pilch és Jablonkay figyelmét is elkerülte: az épület sík terepre volt tervezve, míg a Makár utcai telek emelkedett. Erre 1913. február 11-én Boncz Ödön miniszteri tanácsos hívta fel a figyelmet. Mind az első, mind a második, módosított terv ezt figyelmen kívül hagyta. A terep észak felé olyan erősen emelkedett, hogy a tervezett épület északi részénél már 8-12 méterrel magasabb az utca szintjénél. Ha vízszintes síkban épült volna a kollégium, északi része 10 méterrel került volna a föld alá. A domboldal lefaragása amellett, hogy építészeti szempontból káros és rendkívül költséges lett volna, gyakorlatilag kivitelezhetetlen is volt, ugyanis a felszín alatt több helyen kő59 PPL. Acta fundationis. 6b/fund. 60 Mecsek Alján, 1935. február 1. 11. p. Kalksburgban mindig sok magyar növendék tanult, ezért a magyar irodalmat és történelmet magyar páter tanította. Itt volt a magyar diákok vezetője a fentebb már említett Pámer László, aki a Pius kezdeti tervezésénél Zichy Gyula segítségére volt. Említésre méltó, hogy Kalksburgban nevelkedett gróf Apponyi Albert is. 61 Petruch, 1994. 61. p. 62 Az államsegéllyel, hitelfelvétellel kapcsolatos iratok, szerződések olvashatók: PPL. Pius internátus számadásai.
