Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Udvarvölgyi Zsolt: A Magyar Iszlám Közösség megalapítása (1988)

146 Egyháztörténeti Szemle XI/4 (2010) ga megkívánja, akkor az Iszlám Közösségen belül shariya részleg ala­kul. VIII. fejezet Az Iszlám Közösség részvétele a nemzetközi életben 40. Amint azt az I. fejezet 6. sz. pontja kimondja, az Iszlám Közösség részét képezi a muzulmán világnak, ezért az Iszlám Közösség állandó külföldi kapcsolatokat tart fenn. Az Iszlám Közösség nemzetközi fórumokon is hangot kíván adni azoknak az elveknek, melyek vallási meggyőződésen alapulnak, és nem mondanak ellent az Ünnepélyes Nyilatkozat gondo­latainak. 41­Miután az Iszlám Közösség vezetősége nemzetközi eszmecseréken vesz részt, ahol a Magyar Iszlám Közösség álláspontját fejtik ki és járulnak hozzá az iszlám világ által kialakított képhez, ezért ezt részükről külde­tésnek tekintjük. IX. fejezet Az Iszlám Közösség költségeinek viselése, pénzügyei 42. Az Iszlám Közösség létesítésének, fenntartásának, szervezetének, be­rendezéseinek, fejlesztéseinek valamennyi költségét a hívők adói, köz­adakozásai, a Közösség szolgáltatásaiból származó bevételek és a nem­zetközi muzulmán segélyek kell fedezzék. 43­Az Iszlám Közösség közreműködésével létrejött üzletkötésekből a hívő külföldi partner a FOB szerződéses érték 1%-át dzsihád22 adó címen az Iszlám Közösségnek a pénzintézetnél vezetett számlájára átutalja. 44­Az Iszlám Közösség részéről vagy a bank részéről a vagyonkezelőség vezetője és a sejk együttes aláírása szükséges a pénzügyi mozgás elindí­tásához vagy éppenséggel a kifizetéshez. 45­A Magyar Iszlám Közösség a MNB-nél számlát nyit, amelyre bármilyen hazai és külföldi muzulmán és nem muzulmán szervezet devizában, vagy forintban segélyeket és egyéb pénzügyi kifizetéseket utalhat. A 22 Dzsihád: jelentése küzdelem, erőfeszítés. A mai értelmezések szerint pontos jelentése „Allah útján történő küzdelem”, vagyis küzdelem a rossz ellen és a jó megvalósításáért. Ennek egy - de nem a legjelentősebb - formája a külső ellenséggel vivott harc, a „szent háború”. Rostoványi, 1998.427. p.

Next

/
Thumbnails
Contents