Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kárpáti Zoltán Endre: A pálos rend visszatelepítésére tett kísérletek
A pálos rend visszatelepítésére tett kísérletek 73 tására kevésnek bizonyult.«8 Pár hónappal később egyezségre jutottak, és a szerzetesek kezelésébe került a perselypénz. Ebből már képesek lettek a teljes önellátásra.«« 1934. augusztus 20-án heten jelentkeztek újoncnak és öltötték magukra a remetebarátok fehér ruháját. A hazatelepült rend szervesen bekapcsolódott a magyar egyházi életbe. P. Przezdziecki Pius rendfőnök vezetésével 1934. május végén küldöttség ment Virág Ferenc pécsi megyéspüspökhöz, hogy egyeztessenek a Pécsett létesítendő újoncházról.98 * 100 A Mátyás Flórián út 48. szám alatti úgynevezett Kompos villára esett a választás, amelyet még 1925-ben vásárolt Zichy Gyula püspök, a Lengyelországból fogadalom nélkül hazatért 3 magyar „pálosnak”. Ezen a majd 2 holdas területen a gyümölcsfák és a szőlő egészen a hegyen lévő erdőségig nyúlt, gazdasági épületek is tartoztak a kisebb birtokhoz.101 Az újoncház ide helyezésének azért sem lehetett akadálya, mert a terület eleve a magyar pálos rend tulajdonát képezte. Ugyanis Zichy püspök, Szabó János püspöki jogtanácsossal úgy indokolta a birtokba adás tényét, hogy II. József császár rendeletéiben nem volt alkotmányos jelleg, így a rend jogilag megmaradt Magyarországon. Ez adta meg a birtoklás alapját és a visz- szatelepítéskor emiatt nem kellett engedélyt kérni.102 * * 105 * * Weichinger műépítész tervei szerint bővítették ki a villát úgy, hogy az mind méretében, mind funkciójában alkalmassá váljon a novíciusok fogadására. Az építési összeg nagyobbik részét a Cz^stochowából küldött mise intenciók elmondása fedezte, amit a magyar papok ingyen, segítőkészségük tanúságaként vállaltak. A munkálatok összefogását Hollóssy Endre frissen nyugalmazott MÁV-főfelügyelőre bízták.108 A klerikusok méltó otthonra találtak az új kolostorban a segítő testvérekkel együtt. A megyéspüspökkel kötött megállapodás értelmében a papi hivatásra készülők a pécsi szemináriumban folytathatták tanulmányaikat. A Sziklakolostorból Pécsre került 1935 januárjában P. Zembrzuski Mihály perjelnek. P. Kajetán a római ház perjele, még P. Izdebski Kelemen a budai ház priorja lett.104 P. Zembrzuski a kényszerű helyváltoztatás okaként a nemzetiségi ellentétet jelölte meg, amelyet P. Szabó István,108 az újoncok gyóntatója szított. Azt mondta a növendé98 Viszonyítási alapul az összeg csekély voltára: Nyisztor Zoltán kisegítő lelké- szi javadalmazása havi 400 pengő volt, amit 120 pengő stóla díjjal egészítettek ki. «« Zembrzuski, 1947.15-16. p. 100 Török-Legaza-Szacsvay, 1996. 34. p. 101 Bolyós, 1980. 2. p. 102 Zembrzuski, 1947.19. p. 108 Török-Legaza-Szacsvay, 1996.34. p. 104 Aczél, 2007.236. p. 105 Szabó József István (1903- ?): Kalocsán szentelték pappá 1932. május í-jén. (1932. március 19-én megkezdte a pálos novíciátust Lesna Podlaskán, de a körülmények miatt hazatért.) A rend 1934-es visszatelepítését követően a pécsi ház gondnoka lett. 1935-ben a Sziklakolostorba helyezték. Hivatalosan 1936-ig a pálos rend tagja. Hanauer István váci püspök 1935. szeptember el-
