Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kárpáti Zoltán Endre: A pálos rend visszatelepítésére tett kísérletek
A pálos rend visszatelepítésére tett kísérletek 63 Az ügy kivizsgálása során feltártak hiányosságokat, de nem állapítottak meg olyan súlyos hibákat, mint amire a bajóti plébános utalt. A sok megpróbáltatás nem kedvezett az új kezdeményezésnek. Két új rendtag fogadalma bizonyult tartósnak. A pálosok elszigetelődtek. Hat év munkája után a lengyel atyákat végül hazarendelték. A renden belüli fegyelem kérdése később is számos problémát okozott.52 Más olvasatban: a jelentkezők nem voltak alkalmasak a rájuk váró feladat betöltésére.33 1908. december 15-én a lazaristák újra kérvényezték a Scitovszky hercegprímás által a pálosok javára elhelyezett 11 ezer Ft kamatait.34 Ez a „nagylévárdi telepítés” terminus ante quem-jét jelöli. A magyar földön keletkezett rend utáni vágy nem szűnt meg az egymást követő generációkban. Jeles személyek kísérelték meg a pálos eszme ébrentartását, és alkalmas időben siker koronázta tevékenységüket. Ennek a munkának kimagasló egyénisége volt Zichy Gyulai pécsi püspök, majd kalocsai érsek. Személyes tekintélyével és hathatós közbenjárásával elévülhetetlen érdemeket szerzett a hazatelepítésben. Elkötelezettsége a nemes eszme mellett jelentős erkölcsi támogatást biztosított. A Szent Gellérthegyi Sziklatemplom-bizottság 1924 őszén budapesti zarándokok indultak Lourdes-ba, hogy a trianoni békediktátumban megcsonkított Magyarországért, területi integritásának helyreállításáért könyörögjenek a Szent Szűzhöz.36 A lourdes-i zarándokok ezután Alaker István jezsuita atya vezetésével felkeresték Limpiast. Az észak-spanyolországi kisvárosban 1919. március 29-én - a kapucinusok által vezetett egyhetes missziós imasorozat végén - többen látták Krisztust megmozdulni a feszületen. A jelenések többször megismétlődtek. Krisztus jelenben zajló agóniája a vallásos hívek ezreit vonzotta a városba.37 A zarándoklat során értette meg Pfeiffer Gyula * 33 34 35 36 37 32 Vö. Zembrzuski, 1947. 86-97. P-; Kárpáti Zoltán Endre: A pálos rend elleni 1951-es koncepciós per formálása és előzményeinek bemutatása. In: Egy- liáztörténeti Szemle, 2010. 1. sz. 88-117. p. (továbbiakban: Kárpáti, 2010.) 113-114. p. 33 Vö. Kisbán, 1940. 431. p. (Közlése szerint P. Musinszkyt 1905-ben P. Majcher Alfonz és P. Cieslevicz József váltotta fel, akik „mindent megtettek” a telepítés sikeréért. A valóságban éppen e két lengyelt okolták a kudarcokért. A lengyel irányítás teljesen hiteltelennek bizonyult. Ez nagyban hozzájárult a hivatások lemorzsolódásához.) 34 EPL. Vaszary, Cat. 22. Pálos-alap kamatait a lazaristák kapják, 2438/1909. 35 Zichy Gyula (1871—1942): teológiai tanulmányait Innsbruckban és Rómában végezte. 1897-től pápai kamarás, 1901-től XIII. Leó pápa, később X. Pius pápa szolgálatában. 1905-től 1926-ig pécsi püspök. 1925-től kalocsai érsek. 36 Pfeiffer Gyula: Nagyasszonyunk szentgellérthegyi sziklatemplomának története. Bp., 1931. (továbbiakban: Pfeiffer, 1931.) 11. p. 37 Vö. William Christian Jr. - Krasznai Zoltán: A limpiasi csodás feszület és Magyarország kálváriája. In: Aetas, 2003. 3-4. sz. [Online: http://www.aetas.hu - 2010. február.]; Paulovits Sándor: Szentévi magyar
