Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kárpáti Zoltán Endre: A pálos rend visszatelepítésére tett kísérletek
60 Egyháztörténeti Szemle XI/4 (2010) ben végleg megszakadt, amikor Kristóffy Gáspár az utolsó magyar származású pálos meghalt. A máriacsaládi és péliföldszentkereszti telepítés A lelkekből nem lehetett kiölni a pilisi erdőségek kunyhóiban meghúzódó, világról lemondó remeték alakját, akiket Boldog Özséb gyűjtött egybe. A Magyarországért engesztelő pálos rend gyökerei mélyen kapaszkodtak abba a szellemi talajba, ahonnan származtak. Scitovszky János10 hercegprímás karolta fel a pálosok ügyét az 1860-as évek elején. Már korábban foglalkoztatta a gondolat, de a politikai helyzet alkalmatlan volt a vállalkozás kivitelezésére. Több elképzelés született a visszatelepítésre. A legérdekesebb talán a máriacsaládi kolostor11 átadási tervezete volt. A hercegprímás elképzelése szerint pálos szerzetesek gondoskodtak volna a „javíthatatlan papfegyencek számára tervezett fegyintézet” ellátásáról. Ezzel a Magyar Királyi Helytartótanács elvben egyetértett, amennyiben a rend korábbi birtokaira nem tart igényt. A Vallásalap az anyagi finanszírozást nem tartotta kivitelezhetőnek.12 * A pálosok a templom, kolostor, és a körülötte elhelyezkedő kertek tulajdonáért cserébe vállalták a „papi fegyintézet” fenntartását kellő számú „fegyencpap” esetén. Az anyagi nehézségek áthidalása végett Scitovszky hercegprímás évi 1000 forintot ajánlott fel „saját erszényéből”, amihez a letelepedni vágyó rend is hozzátett 1000 forintot. Ez a pénzösszeg négy szerzetesnek a tisztes évi ellátására volt elegendő.11 1864. szeptember 24-én a Helytartótanács engedélyezte a pálosok működését Máriacsaládon október 3-i kezdettel.14 * Azonban szeptember 29-én jelezték, hogy elhalasztják a kolostor átadására kirendelt bizottság kiküldését.11 Erre később sem került sor. Ugyancsak ígéretesnek tűnt a szentkereszti (Péliföldszentkereszt) megtelepítés. Bordács István remete már korábban ott lakott, mint ahogy egyik folyamodványából megtudjuk.16 A fehér barátok, az egyko10 Scitovszky János (1785-1866): gimnáziumi tanulmányait Rozsnyón végezte, 1809-ben pappá szentelték. Tanulmányait folytatva 1813-ban teológiai doktorátust szerzett. 1827 augusztusától a rozsnyói egyházmegye, 1838 novemberétől a pécsi egyházmegye püspöke. 1849 júliusától esztergomi érsek, hercegprímás. Egyházpolitikájáról bővebben ld.: Pusztaszeri László: Scitovszky János hercegprímás politikai portréja. In: Magyar Egyház történeti Vázlatok, 1989. 1. sz. 137-169. p. 11 A máriacsaládi, Irgalmas Anya tiszteletére emelt templomot 1512-ben kapta meg a pálos rend, mellette kolostori épületegyüttes kialakítására került sor. A törökök közelsége miatt a 16. század közepén feladták otthonukat. A rommá vált kolostor helyén a 18. század közepén kezdték meg az új rendház építését, aminek temploma 1782-ben készült el. 12 Esztergomi Prímási Levéltár (továbbiakban: EPL.) Scitovszky, Cat. 22.1433. Eremitae, 3661/1863. 11 EPL. Scitovszky, Cat. 22.1433. Eremitae, 392/1864. 14 EPL. Scitovszky, Cat. 22.1433. Eremitae, 4081/1864. ‘5 EPL. Scitovszky, Cat. 22.1433. Eremitae, 4149/1864. 16 EPL. Scitovszky, Cat. 22.1433. Eremitae, 5294/1864.
