Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Anka László: Apponyi Albert gróf és a kongruatörvények
Apponyi Albert gróf és a kongruatörvények 57 Apponyi hozzászólásainak és javaslatainak nagyobb része lepergett a Szabadelvű Párt alkotta parlamenti többségről, így az is, amely szerint az egész törvényjavaslatot átdolgozásra vissza kellene küldeni a pénzügyi és közoktatási bizottságokhoz. A Tisza Kálmán feletti verbális siker semmilyen következményt nem vont maga után az erőviszonyok területén. A törvényjavaslat az 1898. évi XIV. törvénycikk a „lelkészi jövedelem kiegészítéséről” címen került be a Corpus Jurisba. Apponyi katolikus kongruatörvénye Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter 1908. december 14-én nyújtotta be az országgyűlés képviselőházának törvényjavaslatát az 1898. évi kongruatörvény kiegészítésével kapcsolatban,^ miután arra még 1908 májusában ígéretet tett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium éves költségvetésének vitájában.* 18 A törvényjavaslat előterjesztőjét „Éljen Apponyi!”1« kiáltásokkal üdvözölték a képviselők. Maga a javaslat nem is okozott nagy vitát a parlamentben, szemben az 1898-as kongruajavaslattal. Apponyi egyetlen nagy beszédet mondott előterjesztése érdekében, illetve röviden reagált a vitában felszólaló képviselők felvetéseire.20 Amikor pedig a törvényt az alsóházban elfogadták, a képviselők felálltak és vastapssal ünnepelték a kultuszminisztert.21 A főrendiházban sem kavart semmilyen vitát a törvényjavaslat, ahol egyébként is a katolikus arisztokrácia és klérus volt többségben, így a törvény minden gond nélkül szentesítésre került, a Magyar Törvénytárban az 1909. évi XIII. törvénycikk „a lelkészi javadalmak kiegészítéséről” elnevezés alatt kapott helyet.22 * * A közvélemény és a sajtó figyelmét ekkor különben sem belpolitikai, hanem egy külpolitikai kérdés foglalkoztatta, Bosznia-Hercegovina 1908. őszi annexiója után kirobbant válság ekkoriban kezdett lecsendesedni. A latin, görög és örmény szertartási! katolikus egyházak lelkészeinek és segédlelkészeinek kongruája azért maradt ki az 1898. évi XIV. törvénycikkből, mert nem volt ismert a törvényhozók előtt a nevezett egyházak lelkészeinek és segédlelkészeiknek pontos száma és jövedelme. Ezek összeírását Ferenc József király, mint legfőbb kegyúr az 1890- es évtized közepén rendelte el. Az összeírás hosszú időt vett igénybe. Ezerkilencszázra készültek el a kisjavadalmakból származó jövedelmek feltérképezésével, utána pedig további évekig vizsgálták a nagyjavadalmakat. Majd az adatoknak a kormány és a Kongruabizottság általi ellenőrzése ugyancsak időrablónak bizonyult.28 Viszont pontos ered‘7 KN. 1906. 22. köt. 379. p. 18 MOL. K2 (= Országgyűlési Levéltár), 784. cs. (= Apponyi Albert gróf beszédeinek gyűjteménye, 1895-1927.) 918. p. '9 KN. 1906. 22. köt. 380. p. 20 Uo. 25. köt. 225-229., 239-242. p. 21 Budapesti Hírlap, 1909. 71. sz. 3. p. 22 MTT. 1909. 270-278. p. 28 A Kongruabizottság 1894 és 1909 között összesen 181000 koronát költött a több mint 5300 katolikus plébánia jövedelmi összeirására.
